A  szexológia  klasszikusai 

 

       Nem könnyű tárgyilagosan eldönteni, hogy kik a szexológia tudományának "klasszikus"  képviselői, hiszen nagyon

viszonylagos, hogy kiket nevezhetünk ilyennek.  Itt  csak az utóbbi kb. száz év legjelentősebb, nemiségtudománnyal

(is)  foglalkozó tudósai közül válogattam ki néhányat, de biztosan érdemes lett volna másokat is ide sorolni. 

Vagy kezdhettem volna egy korábbi időszakkal, pl. a 19. század második  felével, amikor megjelent (többek közt) 

Krafft-Ebing: Psychopathia  sexualis   című, sokat vitatott könyve.

 

Havelock  Ellis  (1859—1939)

 

Magnus  Hirschfeld  (1868—1935)

 

Sigmund  Freud  (1856—1937)

 

Th. van de Velde  (1873- 1937)

 

Wilhelm  Reich  (1897—1957)

 

A.C. Kinsey  (1896—1956)

 

Shire  Hite  (1942--

 

W. Masters  (&  V. Johnson)   (1915—2001)

 

A  szexológia  modern "klasszikusai" 

                                                                                        *  *  *

 

 

             Havelock  Ellis  (1859--1939 )

     

Henry Havelock Ellis,  (1859 – 1939), angol orvos és pszichológus, szociál-reformer, aki főleg az emberi szexualitást tanulmányozta.  Egyik szerzője volt a homoszexualitásról szóló, első angol tankönyvnek (1897), de tanulmányokat publikált  a különböző szexuális hajlamoskról és viselkedésekről, a transzgenderizmus pszichológiáját is beleértve.  Ő vezette be a narcisszizmus  és  az  autoerotizmus  fogalmait;  ezeket később a pszichoanalizis átvette.  De a kor más, progressziv gondolkodóihoz hasonlóan szociálhigiéniával és eugenikával is foglalkozott. 

Fontosabb szexológiai művei:

Analysis of the Sexual Impulse, Love and Pain, The Sexual Impulse in Women (1903 )

Sex in Relation to Society (1910)

On Life and Sex: Essays of Love and Virtue (1921)

Psychology of Sex (1933)

Love and Marriage (1938)

 

 

 

                    Magnus  Hirschfeld   (1868--1935 )

 

     

Magnus Hirschfeld berlini orvos néhány elvbarátjával megalapítja a "Wissenschaftlich-humanitäre Komitée"-t, a világ első  "meleg-szervezetét". Ennek célja a férfiak közötti nemi kapcsolatot tiltó 175.§ hatályon kívül helyezése. A bizottság számára Hirschfeld kiadja a "Jahrbuch für sexuelle Zwischenstufen" (1899-1923)  című  évkönyveket. 1919-ben létrehozta a világ első Nemiségtudományi Intézetét, amelyet 1933.ban a nácik betiltottak.Az 1920-as években jelent meg öt kötetben a "Nemiségtan"  című tankönyve.

 

     

    Magnus Hirschfeld alapította 1919-ben a világ első Szexológiai Intézetét Berlinben. A központi fekvésű, 3 szintes villában Hirschfeld lakásán és rendelőjén kívül az Intézetnek 8 részlege volt: 1. Pszichoterápia,  2. Szomatikus szexuálmedicina,  3. Forenzikus szexológia,  4.  Nőgyógyászat és házassági zanácsadás,  5.  A szexuális etnológia archivuma,  6. A Szexuális Reform Világligájának irodája,  7.  Könyvtár  és  8.  Előadóterem  1924-ben az Intézet  Alapítvánnyá alakult, állami elismerésben részesült, az egyetem pedig kötelezettséget vállalt, hogy Hirschfeld halála után tanszékként átveszi az Alapítványt.  (Sajnos, a 2. világháború után erről megfeledkeztek.) Hirschfelden kívül néhány más, neves orvos is dolgozott az Intézetben, pl. Bernhard Schapiro, Ludwig Levy-Lenz és Arthur Kronfeld.  A  hamar világhírűvé lett Intézetet olyan kiváló személyiségek is látogatták, mint  André Gide, Margaret Sanger vagy Jawaharlal Nehru..

 

     1930 és 1932 között  Hirschfeld  meghívások alapján világkörüli utat tett meg;  előadásokat tartott Amerikában, Japánban és Kinában, Indiában, Kairoban, Tel-Avivban és másutt, majd Európába visszatérve Ausztriában és Franciaországban.  Berlinbe azonban nem térhetett vissza, mert időközben ott Hitler és a nácik vették át az uralmat, akik 1933 májusában Hirschfeld Intézetét nemcsak bezárták és betiltották, hanem az Intézet egész könyvtárát nyilvánosan elégették. Az épületben pedig náci irodaházat rendeztek be., amely egészen addig működött, amíg a háború egyik bombatámadása ezt az épületet is le nem rombolta.  A Franciaországban maradt Hirschfeld viszont már 1935.ben meghalt  Intézetének munkatársai pedig vagy elmenekültek az országból, vagy a nácik áldozatai lettek.

 

 

 

 

                Sigmund  Freud   (1856--1937) 

 

  

   

Bécsi pszichiáter, a pszichoanalizis iskolájának megteremtője, aki először idegfiziológiai kutatómunkát végzett, majd a párizsi Salpetriere kórházban a hipnotikus terápiát tanulmányozta, s hazatérve próbálta is alkalmazni, s J. Breuerrel együtt kidolgozta a hisztéria kezelésének elméletét, amely katarzis létrehozására törekedett a neurotikus betegeknél.  Minthogy a hipnoterápia nem mindenkinél vált be,  Freud a századforduló körüli évtizedben kidolgozta az un. pszichoanalitikus módszert, amelyben hipnózis helyett a  beteg szabad asszociációinak meghallgatása és értelmezése révén próbálta  a panaszok és tünetek eredetét tisztázni, amit többnyire a beteg elfojtott és elfelejtett, szexuális konfliktusaiban talált meg.  

 

 Az elfojtások jelentőségének felismerése Freudnál hamarosan a  tudattalan lelki működésekről  szóló elméletté terebélyesedett, amely pl. az álmok elemzését  a tudattalan lelki tartalmakhoz vezető, „királyi útnak”  tartotta.  Freud szerint a tudattalan  fő tartalmát a tudattalan ösztönkészletések   képezik,s ezek általában a nemiséggel függenek össze.  Ennek alapján feltételezte, hogy a neurotikus tünetek mögött az ösztönök és a tudatosan vállalt, erkölcsi követelmények közötti konfliktusból adódó, lelki traumák  rejtőznek, amelyeket a pszichoanalizis módszerével fel lehet tárni és meg lehet szüntetni.   Az ösztönök energiája az un. libidoamely irányulhat kifelé, valamely tárgyra, személyre  (ez a tárgylibido),  vagy a saját személyre  (narcisztikus vagy énlibido). 

 

Freud egyik legfőbb hipotétise, hogy a libido működése már a születéssel megkezdődik (a szopás élvezetével),  s fontos szakasza a 3-5 éves kor.  Nemcsak a gyermeki maszturbáció és egyéb, szexuális játékok miatt, hanem a gyermek és anyja közötti feltételezett szoros, érzelmi kapcsolat miatt is, amit Freud  Ödipusz-konfliktusnak (vagy komplexusnak)  nevezett.  Az un.  pszichoszexuális fejlődés egyik legelső elméletét  Freud publikálta az 1905 és 1915 között több, módosított kiadásban megjelent  „Három értekezés a szexualitás elméletéről”  című tanulmányaiban.  (Ezeket külön cikk ismerteti e weblap  Cikkek rovatában.)  A további évtizedekben  Freud úgy próbálta továbbfejleszteni elméletét, hogy az ne csak a pszichoneurózisok kezelésére alkalmas gyógymód legyen, hanem  mint kutatási módszer, és mint a normális és abnormális  lelki, sőt, társadalmi jelenségekre egyaránt érvényes, tudományos elméletként is beváljon. 

 

Erősen vitatható, hogy ez mennyire sikerült neki.  Bizonyos részeredményei kétségtelenek;  alapvető tételeit azonban a mai pszichológia és a nemiségtudomány nem fogadja el, s a maga idejében ugyan hasznosnak, de ma már elavultnak tekinti.

 

 

 

            Th. H. Van de Velde    (1873--1937)

 

    A kiváló  holland nőgyógyász az 1920-as és 30-as évek legnagyobb hatású szexológusa volt. Két alapműve. "A  tökéletes  házasság"  és a  "Házastársak  elhidegülése"  1926-ban jelent meg hollandul, s két éven belül németre, angolra és franciára - sőt, többek közt magyarra is - lefordították, s mindenütt hatalmas példányszámban és sok kiadásban fogyott, sőt, mindmáig  kapható még  magyarul is az antikváriumokban és könyvterjesztőknél.  Hatását főleg az magyarázza, hogy a párkapcsolatok szinte mindenkit érintő témáját korának legfejlettebb nemiségtudományi színvonalán dolgozta fel.  Megállapításainak és tanácsadásainak többsége még ma is érvényes és figyelmet érdemel.  Ezért kisebb változtatásokkal, pontosításokkal akár ma is érdemes lenne kiadni.

 

      A két könyv magyar kiadása  1928-ban jelent meg.  Akkori fordítója, dr. Feldmann  Sándor  freudista ideggyógyász maga is jelentős szakembere volt a témának, s könyvet is írt, pl. "A nő ösztönéletéről"  és  A férfi impotenciájáról és annak gyógyításáról". 

      Az alábbiakban csak  A tökéletes házasság  című könyvet ismertetem röviden; a másik könyvről bővebb ismertetés található a weblap "Könyvismertetései"  között.  Mindenesetre az egyéni szexuálterápiával és a párterápiával foglalkozó szakemberek  számára  Velde  említett könyvei tankönyvszerű, kötelező olvasmánynak tekinthetők.

 

                "A  tökéletes  házasság  élettana  és  megvalósítása"

                    Budapest,  1928,  Rozsnyai K.,  358 p.

 

    A könyv négy nagyobb részre tagolódik. Az első rész címe:  Bevezetés.  Általános nemi élettan.  De itt sem csak élettani kérdésekről van szó  3 fejezetben, hanem a házasság sokféle problémájáról és ideális formájáról, amit Velde "nászházasságnak"  nevez.  De szól a férjek egoizmusáról, asszonyaik látszólagos hidegségéről  és az orvosok tanácsadó, sőt, nevelő szerepéről is.  A 2. és 3. fejezetben  a "szaporodási, a közeledési és a kielégülési  ösztön", valamint a nemi mirigyek funkcióit ismerteti, s részletesen elemzi a nemi ingerek és a külső hatások ( pl. hangok, testszagok stb.), továbbá a másodlagos nemi jellegek és az erogén zónák szereoét. Meglepőek a "differenciálatlan szerelemmel"  kapcsolatos észrevételei.

      A könyv második része a nők és a férfiak nemi anatómiáját és élettanát ismerteti.  Három fejezetben leírja a külső és belső nemi szerveket.  A nőknél kitér a "levator vaginae"-ra is, s tanácsokat ad a medenceizmuk tréningjére. Részletezi a petefészek működését és a menstruációs ciklust, de a klimaktériumot és a menipauzát is.  Férfiaknál pedig a pénisz szerkezetét, a herék spermiumtermelő funkcióját, az ejakulációt és a fogamzásgátlás módjait. S mindezt ábrákon is bemutatja. 

      A harmadik rész öt fejezete - a könyv leghosszabb része - a  nemi érintkezés  folyamatait, feltételeit és lehetőségeit mutatja be.  Megkülönbözteti az  előjátékot a "szerelmi játéktól"  (mai szóval a pettingtől).  Bőven szól a csók és az erotikus harapás különböző módjairól, aztán rátér a koituszra.  Hangsúlyozza a nő aktiv részvételének jelentőségét és a csikló ingerlését.  Ismerteti a szexuális izgalom fokozatait, a férfiak és nők különbségeit e téren, az orgazmus fiziológiáját.  Sőt, kitér a női ejakuláció lehetőségére is  (bár nem abban az értelemben, ahogyan azt később Gräfenberg leírta).  Fontosnak tartja az erotikus együttlét időtartamát, a férfi orgazmusának időzítését  (s  ezzel kapcsolatban még a "karezzát"  is megemlíti).   Külön fejezetben ír a koitusz alatti testtartásokról, végül az utójáték fontosságáról.

      A könyv negyedik és egyben utolsó részében a  "nászházasság", vagyis a tökéletes házasság  higiénéjét  és megvalósításának lehetőségeit írja le.  Ez a rész is  öt  fejezetből áll.  A defloráció kapcsán abból indul ki, hogy a nők ezt ritkán szokták élvezni;  ezért nemcsak óvatosan kell eljárni, hanem már előzőleg meg kell tanítani a nőt az erogén zónák ingerlésének élvezetére.  Kifejti, milyen hatással lehet az első koitusz a szervezetre és a további nemi életre;  milyen belső és külső faktorok befolyásolják a nemi ingerek élvezetét mindkét nemnél.  Kitér arra is, hogy speciális körülmények- például a menstruáció, a terhesség  vagy a szülés időpontja, esetleg egyes betegségek mennyiben befolyásolják a koitusz lehetőségét és élvezetét. 

      A  "Függelék"-ben  hasznos tanácsolat ad a nemi szervek ápolásáról, s végül az utolsó fejezetben röviden kitér a házasság "lelki higiénéjére"  is, például a házastársi konfliktusok megelőzésére  stb. 

 

       Néhány  tanulságos részlet  a  könyv  Bevezetőjéből: 

    "A házasság... gyakran csődöt mond.  Ez, sajnos, kétségtelen.  Elvezethet a földi paradicsomhoz,  mégis gyakran pokollá lesz.  ... Tehát vessük el a házasság intézményét?   Sokan vannak eltörlése mellett, de jobbat nem tudnak helyette ajánlani.  Különben is, sokkal nagyobb azoknak a száma, akik  ragaszkodnak ezen ősi intézményhez...  A hívők számára szent.  Az állam és társadalom számára nélkülözhetetlen.  A gyermek szempontjából feltétlenül szükséges."  (27.old.)

        "Legnagyobb veszedelme az unalom és az ezzel kapcsolatos elhidegülés, aminek következtében leginkább az asszony szenved, mert ő teljesen a házasság jelenlegi formájához alkalmazkodott, míg a férfi érdeklődésének javát inkább munkája köti le." (29. old.)   "... az asszony is sokban hozzásegíthet a végzetes házassági unalom kiküszöböléséhez azzal, hogy érdeklődést mutat az olyan dolgok iránt, amikkel férje érdeklődését is fel tudja kelteni... leghatékonyabb módja ennek a valódi  közös érdeklődés  lesz, amely mindkettőjüket egyenlően köti le."  (31.old.)

        De ez  (a jó házasság)  feltételezi  a nemi szervek normális működésének ismeretét... a harmónikus, viruló nemi élet ... viszi az összsúlynak legnagyobb részét. ...a nemi élet elemeinek ismeretében a legtöbb házas ember mégis tartós hiányt szenved.  E hiány pótlása...az a feladat, amit kitűztem magamnak." (32.old.)   

 

 

    Wilhelm  Reich  (1897--1957)

Az 1920-as években együtt dolgozott Sigmund Freuddal. Élete legnagyobb részében elismert analitikus volt, munkáinak középpontjában főleg inkább a karakterstruktúra állt, mintsem az egyéni neurotikus szimptómák. Megpróbálta összeegyeztetni a marxizmust és a pszichoanalízist, arra alapozva, hogy a neurózis, a páciens fizikai, szexuális, gazdasági és szociális kondícióiban gyökerezik; támogatta a kamaszkori szexualitást, a fogamzásgátlók engedélyezését, az abortuszt, a válást, hangsúlyozta a nők gazdasági függetlenségének fontosságát. Munkássága hatással volt a kor értelmiségére  

    

Későbbi életében megosztó figurává vált, imádói és utálói egyaránt voltak. Elkezdte megszegni a pszichoanalízis néhány kulcsfontosságú tabuját: a terápiák közben hozzáért a páciensekhez és a kezelés alatt a betegek alsóneműben voltak, hogy megjavuljon az „orgasztikus potenciájuk”. Azt állította, hogy felfedezett egy ősi kozmikus energiát; ez az, amit mások Istennek neveznek, és amit ő „orgon”-nak hívott. „Orgon energia akkumulátorokat” épített, amibe beleülve állítólag páciensei egészségére jótékony hatással volt; az újságban történeteket közölt a „szex fülkékről”, amik gyógyítják a rákot.

 

   

 

 

 

 

 

 

 

 

Fontosabb művei:

  • Die Funktion des Orgasmus : Zur Psychopathologie und zur Soziologie des Geschlechtslebens, 1927
  • Dialektischer Materialismus und Psychoanalyse, 1929
  • Geschlechtsreife, Enthaltsamkeit, Ehemoral : Eine Kritik der bürgerlichen Sexualreform, 1930
  • Charakteranalyse : Technik und Grundlagen für studierende und praktizierende Analytiker, 1933
  • Die Sexualität im Kulturkampf : Zur sozialistischen Umstrukturierung des Menschen, 1936

 

 

 

             Alfred  Ch.  Kinsey   (1896--1956 )

 

          [staff photo] 

Egyik legismertebb szexológus Alfred Ch. Kinsey  amerikai kutató, aki munkatársaival több mint  12 ezer, különböző korú férfi és nő  nemi életét  kérdezte ki személyesen és dolgozta fel.  Erről szóló  Report-jait  1948-ban (a férfiakról)  és 1953-ban  (a nőkről)  publikálta.  E könyvek könyvtári példányait az 1970-es évek elején ismertem meg, s kézzel írt följegyzéseimet nemrég írtam gépbe :

 

                                                                   A.C. Kinsey, W.B. Pomeroy, C.E.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Martin:                 

Sexual Behavior in the Human Male

1948,,  Saunders Co., Philadelphia,  803 p.

 

                              Tartalom

 

I. rész:  Történet és módszer

1.      Történeti  bevezetés  //  2.  Az  interjú-módszer  //  3.  Statisztikai problémák  //  4.  Az adatok  validitása

II. rész.  A  nemi kielégülést befolyásoló  tényezők

       5.  Korai szexuális fejlődés és viselkedés   Erotikus izgalom és orgazmus.  Serdülés előtti szex játék és orgazmus.  Serdülőkor

       6.  A  teljes szexuális kielégülés.   Gyakorisága.  Egyéni variációk és ezek faktorai.  Alacsony gyakoriság és szublimálás.

       7.  Életkor és szexuális kielégülés.  Serdülő- és ifjúkori szex jellege, jelentősége.  Felnőttkor és öregedés

       8.  Családi állapot és kielégülés.  Társadalmi és jogi szabályozás.  A kielégülés forrásai,  válás után  stb.

       9.  Ifjúkor és kielégülés.  Forrásai, tényezői, gyakorisága.

      10.  Szociális  szint és kielégülés.  Tipusonkénti előfordulása és gyakorisága.  Szex. attitűdök, viselkedés-sémák  stb.

      11.  A  viselkedés-sémák stabilitása.  Nemzedéki különbségek.  A nemi erkölcsi normák transzmissziója.

      12.  Városi—falusi  háttér és orgazmus. 

      13.  Vallási háttér és orgazmus.

III.rész.  A  nemi kielégülés  forrásai

      14.  Maszturbáció   15.  Éjszakai orgazmus  (és szex álmok)    16.  Heteroszexuális  petting    17.  Házasság előtti közösülés

            18.  Házasságon belüli nemi élet    19.  Házasságon kívüli közösülés    20.  Közösülés prostituáltakkal   21.  Homoszexuális  kielégülés

            22.  Állatokkal való érintkezés

      23.  Klinikai táblázatok     Bibliográfia    Index

 

2.      Az interjú-módszer

Ha közvetlen megfigyelés és kísérlet helyett szóbeli közlésekre vagyunk utalva, akkor minden eljárást ismernünk kell, ami alkalmas mások meggyőzésére, hogy felfedjék viselkedésüket és legbensőbb gondolataikat.  Kontaktusteremtés:  alkalmazkodni a megnyerendő színvonalához, érdeklődéséhez.  Sokan felhasználták az alkalmat, hogy információt kérjenek különböző  témákban. (Pl. Káros-e a „túlzott nemi élet”, vagy az önkielégítés?  Stb.)   A kérdezők felvilágosítást adtak, de személyes tanácsot nem.  Pszichotikusokkal nem kezdtek.  Előadásokat tartottak egy-egy közösségben, és „contact men-eket kerestek, akik segítettek a verbuválásban, a papoktól a prostituáltakig, az abban a körben tekintélyes emberekig..  Ma már kiépített kapcsolat-hálózatuk van.  Néha fizettek is a vsz-nek.  Amiről meg kell győzni őket:

1.            Mint tudós,  semmit sem kifogásolok az ő szex viselkedésében, és  2.  közléseit bizalmasan kezelem.  Hideg objektivitás helyett azonban  megértést kell mutatni;  nem szavakkal, hanem gesztusokkal, hanghordozással stb.  De sohasem szabad meglepetést, egyet nem értést, elítélést vagy közönyt mutatni.

      Az interjú technikája:  1.  A vsz kényelembe helyezése  (rágyujthat  stb.) Először mindennapi dolgokról (közös ismerősök, szórakozás  stb.)  beszélgetni    2.  A zavartalanság  biztosítása  (négyszemköztiség!)   3.  A  rapport kiépítése:  mint vendéget vagy barátot kezelni (apró figyelmességek  stb.)   4.  Célszerűbb nem szex jellegű kérdésekkel kezdeni  5.    A vsz mentális állapotának felismerése,  6  Az elhangzottak rögzítése az interjú alatt  (Ehhez kidolgoztak egy kódot, ami nem zavarta az interjút).  7.  A 300-500 kérdés szisztematikus felépítése,  8.  Kiegészítő  exploráció:  ha szükséges, külön rákérdezni egyes kérdésekre.  9.  A kérdések lényegének standardizálása.  10.  A  kérdés formájának adaptálása   11.  Várt válaszra utalás elkerülése.  12.  Direkt jelleg:  habozás és bizonytalanság nélkül, közvetlenül rákérdezni, nem körülírni a dolgot.  13.  A  tagadás felelősségét a vsz-re helyezni  (túl könnyű a tagadás, ha azt kérdezzük,  végzett-e valaha valamilyen szex. tevékenységet.  Ehelyett azt kell kérdeznünk:  mikor végzett először  ilyen szex. tevékenységet.)  14.  Vagylagos kérdések kerülése; az ezekre adott válasz kétértelmű lehet  (pl. „Felingerli-e, ha meztelen férfiakat vagy nőket láűt?”)  15.  A  kérdezés gyorsasága  („Rapid Fire Questions”)  megnehezíti a szándékos ferdítést.  16.  Ellenőrző keresztkérdésekre is szükség van.   17.  A válasz próbája:  ha valami nem egészen stimmel, rákérdezünk a részletekre.  18.  Az alany kényszerítése:  szándékos torzítás esetén felszólítjuk:  vagy őszinte lesz, vagy abbahagyjuk.  19.  Az interjú korlátai:  sok minden nem fért bele a felmérésbe, amit különböző szakemberek szerettek volna bevenni.  20.  A  személyazonosítások elkerülése.  21.  A  viták a vsz-szel kerülendők.  22.  A  viselkedés fontosabb, mint az attitűd.   23.  Gyerekek kikérdezése:  10-12 év alatt a szülők jelenléte ajánlatos;  a kérdezés játék közben történik  (mesemondás  stb.) 

A  kérdező  felkészültsége  igen fontos:  legalább egy év, amíg belejön.  (Ha az új kérdező ugyanattól a személytől ugyanolyan jó jegyzőkönyvet vesz fel, mint egy tapasztalt kérdező, akkor elkezdheti a munkát..

 

Az interjúk során keresett adatok témakörei  (összesen 521):

    

I.                   Társadalmi és gazdasági adatok 

     1. Neme,  2. életkora,  3. születési éve,  4.  születési hely,  5. lakhely,  6.  foglalkozástörténet,  7. gazd. helyzet,  8.  vallásosság.  9.   isk. végzettség,   10.  szabadidős tevékenységek,  11.  Otthoni környezet  (szülők fogl., isk. végz., testvérek, barátok)   12. Intézeti bentlakások,    13.  személyiségjellemzők

II.     Házasságtörténetek 

1.            Családi állapot,  2.  A házastárs:  kora,  vallása, képzettsége,  mióta ismeri, mióta élnek együtt, stb.   3.  A házasságban, elváltan, különélve vagy özvegyen töltött évek száma ,  4.  Gyermekeinek száma, neme, kora, fogl.,  5.  Abortuszok  (spontán és művi),  6.  Ház. viszony jellege, konfliktusok oka  stb.

III.            Szexuális  fejlődés 

         1.  Ismereteinek forrása és időpontja  (nemzés, terhesség és szülés, fog.gátlás, menzesz, abortusz, nemi betegs.,, prostitúció  stb.) 2. Szülők szerepe a szex. nevelésben,  3.  Élmények a szex. viselk. megfigyelése ás ábrázolása terén,   4.  Az iskolák szerepe a szex.nev.-ben.  5. Attitűdök a szülők és saját meztelenségével kapcsolatban.

IV.     Testi és fiziológiai adatok  

         1.  Általános fejlettség és egészség;  testsúly alakulása,  krónikus betegségek, nemi betegs.  2.  Serdülés:  kezdetének időpontja, szex. reagálókészség, első org. és forrása, másodlagos nemi jegyek, menzesz, pollúció.  3.  Genitális jelleg férfinél:   herék leszállása, helyzete, pénisz mérete, erekció gyorsasága, gyakorisága  stb.  4.  Genitális jelleg nőknél:  csikló mérete, szózesség elvesztésének története hüvely állapota (lubrikáció, folyás), menstruációs ciklus hossza, vérzés időtartama, panaszok.  5.  Erotikus reagálókészség,  autoerotika, genitáliák nézése, exhibicionizmus;  homoerotika:  saját nem megfigyelése;  heteroerotika: a másik nem megfigyelése, aktképek, irodalom, filmek, tánc;  párzó állatok megfigyelése, érintkezés kedvenc állatokkal   6.  Szex.stimulánsok:  alkohol, zene, tánc, fájdalom  (szado-mazo).

V.   Szexuális  álmok 

           1.  Milyen életkorban?  2.  Org-sal járó álmok gyakorisága  3.  Org.nélküli szex álmok.  4.  Az álmok tartalma  (homo, hetero )

VI.   Maszturbáció 

           1.  Kezdete  (serdülés előtt, után)   2. Megtanulásának forrásai  (társak, olvasmányok stb.)  3.  Gyakorisága  (életkoronként)  4. Technikája,  eszközei   5. Orgazmushoz szükséges idő  6.  Kapcsolódó fantáziák  ( auto-, hetero, homo, szado-mazo  stb.)  7. Értékelése  (bűntudat,  félelem, leküzdési próbálkozások stb.)

VII.    Heteroszexuális élmények 

             1.  Serdülés előtti szex-játékok:  életkor, gyakoriság, társak száma és kora, technikája   2. Házasság előtti petting:  életkor, gyakoriság, társak száma,, technikája  (erogén zónák ingerlése manuálisan, orálisan)  org-sal v. nélkül;  utóhatásai  (idegesség, maszt.)  3.  Premaritális koitusz értékelése: elutasítás indokai  (erk. okok, alkalomhiány, félelem a terh.-től, fertőzéstől stb.), a szüzen/szüzzel házasodás vágya;  elfogadás (szex-vágy, gyerek utáni vágy, házasodásvágy stb.)  4. Tapasztalatok a ház. előtti koitusz terén:  ezek ideje, a partner kora, jellege, szüzessége, org. megtörténte vagy hiánya,  gyakoriság, partnerek száma, cs. állapota, motivumai;  nem kívánt terhesség és következményei  (szülés, abortusz),  a koitusz körülményei (helye, ideje)  5.   Házasélet  (külön mindegyik házasságban):  az első ilyen közösülés élménye  (nászéjszaka), gyakoriság alakulása,  szex és egyéb alkalmazkodás viszonya.   6.  Házasságon kívüli kapcsolatok:  életkorok;  partnerek száma, életkora, cs. Állapota;  szerető vagy prostituált;  gyakorisága;  hatása a házasságra  (kiderült-e);  kívánja-e folytatni  stb.  7.  Válás utáni szex kapcsolatok: életkor, partnerek  stb.  8.  Prostituáltak igénybe vétele. Gyakoriság stb.  9.  Szex-technikák:  előjáték időtartama, módozatai, az org. Gyakorisága.  Koitusz poziciók preferálása.  Többszörös org. előfordulása. Meztelenség foka. Sötétben v. világosban. Fantáziák.  10.  A fog.gátlás története:  ház. előtt, alatt, kívül. Technikája, eszközei, hatékonysága.  11.  Csoportszex élmények:  körülményei, gyakorisága, partnerek száma és jellege.

12.  Heteroszex. prostitúció: igénybevevő v. szolgáltató;  kezdetének körülményei, gyakorisága, partnerek száma, jellege, védekezés;  speciális technikák  (anális, szado-mazo  stb);  exhibicionizmus, voyeurség, sztriptiz  stb.

VIII.    Homoszexuális  élmények   

               1.  Serdülés előtti játék  2. Serdülő és ifjúkori élmények  (kor, gyakoriság, társak, technika, org.)  3. Pszichés reakciók:  férfias v. nőies, sovány v. kövér, szőrös v.,  színesbőrü partnert preferál.  4. A kapcsolatok forrásai  (barátok, utca, szórakozóhely stb.)   5. Szociális konfliktusok

6.  Homoszex. prostitúció:  aktivpassziv, gyakoriság, szituációk   7.  a vsz. önértékelése:  elfogadás, elutasítás, konfliktus  stb.  Tervek.

IX.    Érintkezés állatokkal    (Ez ma falun is igen ritka.)

 

           (Adatokat ebből a könyvből nem írtam ki, inkább a nőkről szóló könyvből.)

 

***

 

Kinsey, A.C. et al.:  Sexual Behavior in the Human Femail

1953,  Philadelphia,  842 p.

27 kézzel írt ismertető (1970;  részleges gépelése (2011)

 

Tartalom

 

Előszó  (Yerkes, R.H. &  G.W. Corner)

I.      rész:  Történet és módszer

1.      A vizsgálat hátóköre

2.     A minta és annak statisztikai analízise

3.     Az adatok forrásai

      II. rész:  A nők szexuális aktivitásának tipusai

4.     Pre-Adolescenr Sexual Development

5.     Masturbation

6.     Éjszakai szex-álmok

7.     Pre-Marital Petting

8.     Pre-Marital Koitusz

9.     Marital Koitusz

10.  Extra-Marital Koitusz

11.  Homoszexuális reagálások és kapcsolatok

12.  Kapcsolat állatokkal

13.  A szexuális megnyilvánulások összessége

III.  rész:   A nők és férfiak összehasonlítása 

14.  A szexuális reagálás és orgazmus anatómiája

15.  A szexuális reagálás és orgazmus fiziológiája

16.   A szexuális reagálás pszichológiai tényezői

17.  A szexuális reagálás neurális mechanizmusai

18.   A szexuális reagálás hormonális tényezői

(A kijegyzetelt tartalom sokkal részletezőbb!)

                 *   *  *

 

Előszó   (részletek)

 

  Kinsey  1937-ben kezdte el kutató munkáját, és 1940-ben fordult  az Állami Kutatási Tanács és az Akadémia Bizottságához támogatásért, amit meg is kapott. Igy idővel a kutatási költségeknek csaknem a felét a Bizottság finanszirozta.;  a másik felét pedig az Indiana Egyetem..  Kinsey jól választotta meg a kutatásainak irányát és idejét. A 20.századi USA-bsn s szexuális attitüdök rendkívül gyorsan és forradalmian változtak. …

Csak néhány évtizeddel előbb  Havelock Ellis, a kiváló angol szexológus művei alaposan megcenzurázva jelenhettek meg és  Freud felfedezését  (a  nemiség szerepét a neurózis keletkezésében)   sem fogadták el az orvosok.  Kinseyt és Freudot nehéz összehasonlítani, mert temperamentumuk, felkészültségük és témájuk igen különböző.  De tény, hogy Freud klinikai tapasztalatai alapján  ilyan hipotéziseket állított fel, amelyeket nem tudott bizonyítani. Az ehhez szükséges gondos és türelmes tényfeltáró munkát Kinsey , a gyakorlott biológus végezte el. 

 

1.      A vizsgálat hatóköre 

„Ténymegállapító vizsgálatunk célja:  feltárni az emberek nemi magatartását, s azt, hogy szexuális élményeik hogyan befolyásolják életüket, s milyen társadalmi jelentősége lehet  az egyes viselkedés-formáknak.” (3.old)    Az első beszámoló  5300 fehérbőrű férfi esettörtémetén alapult,  ez a második pedig   5940 fehérbőrű nő esettörténetén  és néhány egyéb forráson.   A jelen vizsgálatot már az Institut for Sex Research  keretében végeztük.  Az intézet 16 munkatársa között vannak biológusok, klinikai pszichológusok,, antropológusok, jogászok, szazisztikusok  stb.,  s mindegyiknek megvolt a maga szerepe.  Ezenkívül más specialisták jelentős csoportja is segített.

 Az esettörténetek gyűjtése  1938-ban kezdődött.  Megállapításaink csak az USA-ra érvényesek. 

Történelmi háttér.   A tanulmány úgy keletkezett, hogy Kinsey  hallgatói  szexuális vonatkozású kérdéseket tettek fel neki.  S amikor ezeknek utána nézett  a szakirodalomban, rájött, hogy a szexuális viselkedés  sokkal kevésbé tisztázott, mint az emberi test bármely más funkciója.  Mind a biológusok, mind a filozófusok összekeverték  wzt a reproduktiv funkcióval.  Az orvosok csak saját klinikai tapasztalataikra építhettek, és Havelock Ellis, vagy Freud sem rendelkezett a normál csoportok adataival.  Az eddigi esettanulmányok pedig nem számottevő anyagot folgoztak fel.  Csak Kinseynek sikerült több, mint 16 ezer esettörténetet  feldolgozni.

A  vizsgálat tárgya.    A tanulmány elsődleges célja a szexuális viselkedés alapjainak feltárása.

A  kutatás joga.   Voltak, akik megkérdőjelezték a tudományos módszerek alkalmazhatóságát a szexuális viselkedésre.  Szerintük ezzel inkább a szociálfilozófusoknak vagy  a pszichológusoknak kell foglalkozni.  Ők ignorálkák minden viselkedés anyagi eredetét.  Hasonló ellenvetések minden forradalmi újításnál voltak.

Az egyén joga a megismeréshez.   A tudósnak joga van a kutatáshoz, a laikusnak pedig a kutatás eredményeinek megismeréséhez.   Ezt szükségessé teszik a házasságon belüli alkalmazkodás problémái  is. Néha ezen múlik a házasság stabilitása, „bár nem hisszük, hogy  szexuális tényezők determinálják leginkább a házasság sorsát.”  (11.old)    Ugyanis, ahol nincs meg a házasság fenntartásának szándéka, , ott jelentéktelen zavarok is sorsdöntőek lehetnek.  „Ámde ahol a szexuális viszony nem egyformán kielégítő mindkét házastárs számára,  ott a nézeteltérések és veszekedések kikezdhetik nemcsak a hitvesi ágyat, hanem , hanem a házasság egyéb vonatkozásait is.  Adataink szerint a házasságoknak mintegy 2/3 része   az évek során komoly válságba jutott  a szexuális problémák miatt.  … Az elváltaknak mintegy ¾  része úgy nyilatkozott, hogy , hogy a szexuális problémák szerepet játszottak válásukban.”  (12) 

Kinsey szerint helytelen az a hagyományos nézet, hogy a nők  szexuális fogékonysága gyengébb, … orgazmusuk jellege alapvetően különbözik a férfiakétól,, nemi reakciók érzelmi  tartalma nagyobb stb. 

A házasság előtti szexuális problémák  abból adódnek, hogy  a fiatalok előbb érnek biológiailag, mintsem a társadalmi szokások és a jogrend elismerné őket felnőtteknek, s ezzel együtt jogot adna kikik a nemi életre.  … Bár a lányok közül sokan kielégülések nélkül érik el a 20 éves kort, , a házasságon belüli jó alkalmazkodás esélye nagyobb  azoknál, akik korábban ismerték meg az orgazmust. (14)

„Nőtlen férfiaknál  az orgazmus gyakorisága nagyjából a 16 és 18  éves kor körül éri el  a maximumot.. De ugyanígy a nős férfiaknál is  álzalában a 20 év körüliek nemi aktivitása a legnagyobb.” (14)    A szükségletek elnyomása a fiataloknál sok komplikációt eredményezhet.  „Ezért van az, hogy olyan sok amerikai fiatal… a közösülés, mint házasság előtti kielégülés helyett  megreked a maszturbációnál.  A házasság előtti heteroszexuális kapcsolatok elnyomása  elsődleges tényezőnek tűnik a férfiak és nők homoszexuális érdeklődésének kialakulásában.” (14)   Azok száma, akik nemileg érettek, de nem házasok, a népességnek közel 30%-a.  Közülük sokan nem tudják megoldani a „fiziológiai kapacitásuk”  és a társadalmi normák közötti konfliktust. Érthetően szeretnék tudni, káros-e a maszturbáció, a petting vagy a közösülés.

A gyermekek szexuális nevelése.  A szülők egyre inkább felismerik a szexuális nevelés fontosságát, de nem tudják, hogy valósítsák azt meg.  Ezért a felnőttek mellett a gyerekeket is megkérdeztük, főleg  a 2-5 éveseket.  [ Itt egy jó oldalnyi elemzést kihagyok.]

A szexuális viselkedés szociális kontrollja   szükségessé teszi egy  kontrollcsoport létezését, amelyhez a normasértőket mérjük. 

 

2                  A minta és statisztikai analizise.  A minta jól reprezentálja az USA fehérbőrű nőinek bizonyos csoportjait.  Az adatgyűjtés csoportokban folyt:  klubok, egyetemek, szülői és nevelői közösségek, egyházak, alvilági csoportok stb.  Jellemző volt bevezető előadások tartása és csoportvezetők megnyerése..  A minta életkora: 2—90 évesekig  (a 16-50 évesek a legjobbek).  Iskolázottság: az elemitől az egyetemig.  Családi állapot:: hajadon, férjezett, elvált v. özvegy.   Foglalkozás:  12% a munkások aránya. 90%  városi.

        Inadekváciák:  kevés  az 50 év felettiek ;  a csak elemi v. középiskolát végzettek;  az özvegyek és elváltak;  a katolikusok és a hívő zsidók, a munkások és falusiak aránya  stb. (A stat. Analizis felsorolt kategóriáit itt kihagyom.)

3.                      Az adatok forrásai.    Az interjúk mindig személyesen és négyszemközt történtek. A válaszokat rögtön kódolták és lyukkártyákra rögzítették.   Az önkitöltős kérdőívekkel szemben előnyös, hogy  a kérdés formáját alkalmazni lehet a kérdezett színvonalához.  Könnyű kiszűrni az olyan kérdéseket, amelyek a vsz-t nem érintik;  tisztázni lehet esetleges félreértéseket, vagy szándékos ferdítéseket.  Jobban felmérhető a válaszok őszintesége, megbízhatósága.

Az interjú átlagideje felnőtteknél 1,5-2 óra.  Információforrások lehetnek a különféle feljegyzések  (pl. naplók)  és megfigyelések is. (Pl. antropológiai tanulmányok a szex. viselkedésről.)  + előző szakirodalom

 

II.               A női szexuális aktivitás tipusai

 

4.                      Pubertás előtti szexuális fejlődés.   „Az egyén szexuális viselkedése  függ az inger természetétől, amellyel kapcsolatba kerül, ;  az egyén fizikai és fiziológiai kapacitásától , amellyel az ingerre válaszolni tud,    és a  hasonló ingerekkel való, megelőző tapasztalatainak jellegétől és terjedelmétől.” (101)  Már az újszülött fiziológiai kapacitása lehetővé tesz  bizonyos szexuális reagálásokat.  Ezek során a neuromuszkuláris tenzió fokozódik, és egy csúcsban kulminálhat, amit a feszültség  hirtelen visszaesése követ.        Gyermekeknél és felnőtteknél is különbségek vannak a szexuális ingerelhetőség terén.   Ugyanazon egyén reagálókészsége is változhat.  Sok gyereknél csak a prepubertásban alakul ez ki;  lányoknál előfordulhat, hogy  csak évekkel a serdülés kezdete után.  Ezt bizonyos hormonok is befolyásolják.  A megkérdezett nők 27%-a emlékezett serdülés előtti szexuális izgalmakra.   A serdülés előtti orgazmus jellege alig különbözik a felnőttekétől. A nők 14%-a úgy emlékezett, hogy már serdülés előtt orgazált (maszturbációval vagy  társ, ill. felnőtt segítségével).  Az orgazmus el nem érése  részben a fiziológiai kapacitás hiányának, részben  a szükséges technikai ismeretek hiányának köszönhető.  

A nők 48%-a emlékezett valamilyen serdülés előtti, szocioszexuális játékra.  A legkorábbi szexuális kapcsolat mindkét nemnél  vagy a közös játékok során, véletlenül jön létre, vagy mások megfigyelt viselkedésémek utánzásaként.  A kisgyerek nem mindig érti a játékok szexuális jellegét,  még akkor sem, ha a fiú ráfekszik a kislányra.  A játékok egy része a játszótárs nemi szerve iránti kiváncsiság eredménye.  Legtöbb lánynál azonban csak egyszer, vagy ritkán fordul elő. 

A vizsgálat nem támasztotta alá azt a freudi hipotézist,  miszerint a szexuális fejlődés a narcisztikus (maszt.)  érdeklődéstől  a homosuexuálison keresztül jut el a heteroszex. Érdeklődésig;  hiszen már 3 éves korban is előfordul heteroszex. Játék  (főleg a lányoknál). Fiúknál viszont a prepubertásban gyakoribb, mert  szex.reagálókészségük akkor gyorsan nő.  A nők 60%-a óvodáskorában látott először férfi genitáliát..  Az ilyen játékok jelentősége, hogy  fontos információkat közvetít a nemiségről.  Ez csak azoknál hátrányos, akik büntetést kapnak miatta, ami megnehezítheti a későbbi szexuális alkalmazkodást.   A nől 24%-a emlékezett felnőtt férfi(ak)  szexuális közeledésére gyerekkorában.:  52%-ban a férfi nemiszerv megmutatása, , 31%-ban símogatás a férfi részéről, és csak 3%-ban koitusz.  Az exhibicionista férfi kielégülése jórészt attól függ,  hogy milyen érzelmi felindulást, izgalmat tud önmagánál és a gyereknél kiváltani.  Gyakran a gyerek előtt maszturbálnak.  Ez különböző módon hathat a gyerekre; többnyire traumatikusan  (80%),  de előfordult, hogy kedvezően befolyásolta későbbi szocioszex. Fejlődését.  Ez a kondicionálás és a közeledés jellegétől függ.  Lehet, hpgy a szülők vagy más felnőttek reagálása az eset kiderülésekor jobban felzaklatja a gyereket, mint maga a nemi kontektus. =121.old.). 

Serdülőkori fejlődés.   A testi fejlődés  a lányonál a 10 éves kor körül kezdődik és  3-4 év alatt begfejeződik.  Ezt sokan az első menzesztől számítják, a legtöbb nő viszont a nemi szőrzet megjelenésétől. (átlag 12,3 év).  Ezzel egyidejűleg kezdenek nőni a mellek, s műlödni a petefészkek (amelyek eleinte csak szórványosan termelnek érett petesejtet).  A pszichoszexuális fejlődés  aokkal lassúbb, de jórészt a körülményektől, ingerektől, tapsztalatoktól függ.

5.  A maszturbáció

A nők házasság előtt legnagyobbrészt  pettingelnek, másodsorban maszturbálnak.  „A szexuális tevékenység valamennyi tipusa közül azonban  a maszturbáció az, amelyben  a nők leggyakrabban kielégülnek.  Az átlag nő még a közösülések  jelentős részében sem jut el az orgazmusig, de ugyanez a helyzet a premaritális pettingek legnagyobb részében. Maszturbációinak viszont legalább 95%-ában orgazál.” (132.old.)   Ez annak köszönhető, hogy a maszturbáció technikája különösen alkalmas az orgazmus kiváltására.  S mégis, a nőknél ritkább a maszturbáció, mint a férfiaknál (akiknél 93%)  Gyakorisága:  egyedülálló nőknél  heti 2-3,  férjezetteknél havonta egyszer.  Nagy egyéni variációk:  évente 1-2-től heti 20-30-ig;  a szóródás nagyobb, mint a férfiaknál.  A maszt. „a nő szexuális igényszintjének jó mutatója.” (146-old.)

A maszt.org. elérésének gyorsasága:  a nők 45%-ánál 3 percen belül,   25%-nál 4-5 percen belül. (A férfiak 2-3 percen belül.)  A nőknél a fantázia kisebb szerepet játszik ebnben, mint a férfiaknál.  Jelentősége:  Kielégülést biztosít, semmiképpen sem ártalmas.  Ha nem kíséri bűntudat vagy félelem, jó közérzetet biztosít. Sajnos, sok nő bűntudatot érez miatta.  Freud új ártalomforrást hozott létre azzal, hogy infantilis, éretlen dolognak, felnőtteknél személyiséghibának tartotta.   Holott a maszt. Fejleszti a nő szex. reagálókészségét.

A megkérdezett nők 36%-a egyszer sem elégült ki a házassága előtt,  s csak kb. 50%-nak volt rendszeres orgazmusa.  Az előbbiek közül háromszor annyinak voltak orgazmus-zavarai a házasságban, mint au utóbbiaknak.

6.  Az éjszakai szexuális álmok 

  A maszturbáció mellett ez a másik legjobb mértéke a nő szex. igényszintjének és kapacitásának. A nők 5%-a álmában jutott először orgazmushoz (hasonlóan a férfiaknál),  Az alvás közbeni orgazmust csaknem mindig álmok kísérik. A nők 65%-a  (de a férfiak 80%-a)   számolt be szex. álmokról, de csak 20% tapasztalt orgazmust is,  előfordulása a nőknél évente 2-3-szor. 

7.  Házasság előtti petting

A petting:  testi kontaktus, erotikus izgalom (és élvezet)  keltésének szándékával.  Az emberhez hasonlóan a petting a többi emlősállatnál is  elsősorban, bár nem kizárólag, a hím tevékenysége.  A pettinget sokan új jelenségnek tartják, holott  különböző elnevezéssel a legrégibb időkben is ismerték  (lásd pl. Kámaszutra stb.).  Legfeljebb a gyakorisága és elfogadottsága nagyobb, mint régebben.  A 15 éves lányok 40%-a, a  18 évesek 70-95%-a ismeri. A petting által elért orgazmus  a 35 éveseknél a legnagyobb: 40%.

A 16-20 éveseknél a petting a legjelentősebb szocioszexuális kapcsolat,  de 25 éves kortól kezdve fokozatosan elveszti a jelentőségét. (a koitusz mellett).  Akik korábban kezdik a pettinget, azok rendszerint korábban mennek férjhez.  Vallásos nőknél a petting kb. 10%-kal alacsonyabb arányú.  A petting gyakoriságán és hatásosságán lemérhető  a nők alkalmazkodási  készsége.  A pettingorgazmus készsége fokozatosan  alakul ki a nőlben;  ellentétben a férfiakkal.  A petting technikája:  egyszerű csókolózás  (100%), nyelves csók (70%),  a mellek izgatása  (ami sok férfit jobban felizgat, mint a genitáliáké).  Mell-ingerlés szájjal:  a szűz nők 30%-a fogadja csak el, a  többiek 70-90%-a.   A női genitália ingerlése kézzel:  szúzeknél 36%, a többieknél  85-95%.  A férfi genitáliák ingerlését a szűz nők 24%-a fogadja el, kérésre; a többiek 777-86%-a.  

A női genitália ingerlése szájjal:  a szüzek 3%-a engedi, a többiek , a többiek 20-46%-a.   A férfi genitáliák szájjal ingerlését a szüzek 2%-a, a többiek  16-43%-a vállalja  (de a képzett nők 62%-a).

Genitális appoziciók:  a szüzek 17%-a, a többiek 56%-a vállalja; néhány perctől néhány óráig terjedhet.

Értékelése:  A zsidó-keresztény erkölcskódex elítéli, mert nem szolgálja a gyermeknemzést.  Ez gyakran bűntudatot kelt a fiatalokban, ami szexuálneurotikus komplexusokat eredményezhet.  De neurotikus zavarok adódhatnak abból is, ha a petting a nőt csak felizgatja, de nem elégíti ki. (Ilyenkor 35% maszturbál.)A petting szocializáló tényező;  elősegíti az alkalmazkodást a partnerhez.

8.  Házasság előtti koitusz

Az USA-ban vegyes (konzervativ)  attitüdök neheziti az ifjúság pszichoszex. fejlődését.   Sokan ellenzik, a különböző veszélyekre hivatkozva. (20 ilyen érvet sorol).  Előnye, hogy a nők 20-40%-ának biztosít szexuális élményt és kielégülést  (viszont a férfiak 68-98%-ának!).  A koitusz elkerülésének szándéka szüz nőknél  80%, a többieknél 30%.  Korlátozó tényezők:  1. erkölcs (nőknél 89%, ffiaknál 20-60%),  2 a vágy hiánya  (nőknél  45%, ffiaknál 20-40%),  3. félelem a terhességtől  (nőknél 45%, ffiaknál 20-25%), 4. a fertőzéstől (nők 14%, ffiak 36%)  stb.  A szüzen házasodás szándéka nőknél 23%, ffiaknál (szűzzel) 40-47%.  Gyakorisága  nőknél kb. 50%, ffiaknál 68-98%.  Nők csak egy partnerrel: 53%. Többel:  41%.  A koituszt nem bánta meg a nők  69-77%-a  (a ffiak 98%-a).  A szüzen házasodás szándéka nőknél:  23%;  ffiaknál szüzzel:  39-47%.  Terhesség mint „eredmény”:  18%..”A nemi absztinencia gátlásokat eredményez, különösen a nőknél, s ezeket nehéz feloldani a házasságban..  Viszont gyakori házasság előtti orgazmus esetén az ilyen nők 57%-a csaknem mindig elérte az orgazmust, már a házasság első évében.” A szexuális ingerelhetőség  és az orgazmuskészség között  legnagyobb a különbség 15-20 éves korban.  Az egyetemi végzettségű nők kb. egyharmaddal kevesebben mennek férjhez,

9.      Házasságom belüli koitusz

A ház. első évéban orgazmus:  a nők 75%-ánál  (ffiak 100%).  A koitusz gyakorisága 20 éveseknél heti 2,8, a 60 éveseknél heti 0,6. 

 

Az előjáték időtartama 31%-nál 10-20 perc,  36%-nál 4-10 perc,  11%-nál 2-3 perc.  Az orális technokát inkább a fiatalok fogadják el mindkét nemnél.  Többszörös orgazmus mind a fiatalabb, mind az idősebb nőknél  kb. 14%-ban fordul elő.  (ffiaknál kevesebb) 

10.  Házasságon kívüli koitusz 

 Össuefoglalás:   Emlősöknél a hím ált. minden nősténnyel koituszra törekszik;  mindkét nem jobban reagál új partnerre, de a hím igyekszik megakadályozni párja új kapcsolatait.  Primitiv társadalmakban a férfinek nagyobb szabadsága van.  Extramaritális koitusz: 30 éves korban a nők 16%-ánál,  40 éves korban a nők 26%-ánál  =miközben a ffiak 50%-ánál)  Előfordulási aránya magasabb  a fiataloknál és a kevésbé vallásosaknál.  Az érintett nők  41%-a egy partnerrel, 40%-a 3-5 partnerrel próbálta.  Ház. Kívüli petting a nők 16%-ámál fordult elő.  Premaritális koitusz-tapasztalattal a nők nagyobb %-ban  (29%)  lépnek félre, mint anélkül (13%).  Legtöbb társ. Ezt jobban elítéli, mint a premaritális koituszt.  Az USA-nam csaknem minden államban válóok.  Jelentősége:  1. Új tipusú szex élményeket biztosít,  2. elősegítheti a nő karrierjét,  3. lehet a bosszú eszköze, vagy kifejezheti a hálát valakinek,  4. lehet a függetlenség biztosításának eszköze,  5 érzelmi kielégülést jelenthet  (bár ezek nehézségeket okozhatnak),  6. javíthatja a házassási alkalmazkodást,  7- ritkán okoz terhességet,  8. előfordulhat, hogy a férj bátorítja erre feleségét. 

„Az adatok újból hangsúlyozzák azt a tényt, hogy  a házas egyén változatos szexuális partnerekkel való közösülésének vágya és a házasság stabilitásának fenntartása nehezen egyeztethető össze, s ezt a problémát kultúránkban még nem sikerült megfelelően megoldani.” (436 p.)

11.  Homoszexuális kapcsolatok 

Emlősök között igen elterjedtek.  Primitiv népeknél is megtalálhatók.  Előfordulása:  45 éves, magányos nőknél  26% (ffiaknál kb. 50%)  Homoszex. orgazmus:  45 éves nőknél 13%  (ffiaknál 37%).

Gyakorisága legmagasabb a 31.40 éves, magányos nőknél  (de itt is 1% alatt).  Időtartama  1 évnél kevesebb a nők  47%-ámál.  Partnerek száma 1-2 a nők 71%-ánál  (a ffiak felénél jóval több).  Asz iskolázottabb nők 6-14%-ánál fordul elő (az ilyen ffiak 27-34%-ánál).  Nőknél a homoszex. Technika hatásosabb, mint a koitusz.  Az Ótestamentum csak a ffi homoszex-t ítéli el (halálra);  a kereszténység mindkét nemet. Az USA  43 állama is elítéli.)

 

III.            rész.   A nők és férfiak összehasonlítása

1.      Mindkét nemnél a tapintóérzék a szexuális reagálás fiziol. Alapja..

2.     Mindkét nem genitáéoái azonos embriológiai strukturákból keletkeznek, s kifejlődve homológ részeik nagyon hasonló funkciót teljesítenek. A pénisz nagyságánál fogva jobban el van látva érzőidegekkel, mint a klitorisz.

3.     A nőknél viszont a kisajkak és a hüvelybemenet jelent nagyobb szenzitiv felületet.

4.     A genitáliák anatómiai különbsége folytán a nő a befogadásban, a férfi a behatolásban talál  pszichés kielégülést;  ez azonban önmagában nem magyarázza, miárt agresszivebb az átlag férfi.

5.     A vaginának minimális jelentősége van a nő erotikus izgalma szempontjából;  inkább a ffi izgalmát növeli.

6.     A perineum környéke mindkét nemnél jelentős izgalom-forrás, akár a külső felületre gyakorolt nyomással, akár belülről, a vaginán vagy a végbélen keresztül.

7.     A mellek mindkét nemnél erotikus izgalom-források.  Bár a női mell nagyobb. Ált. mégis a férfi felizgatásában van nagyobb szerepe. 

8.     A száj, amely az összes emlősnél egyike a legfontosabb erogén zónknak, mindkét nemnél  egyformán érzékeny.

9.     A fenék és a comb belső felületének taktilis izgatása  ált. egyforma jeéentőségű a nemeknél.

10. Minden egyéb, izgatható testfelületnek hasonló jelentősége van.

11. Nincs adat arra, hogy különbségek lennének a látási, hallási, szah- és izérzetek hatása terén.

12.  A szex. reagáláshoz és orgazmushoz szükséges anatómiai stuktúrák mindkét nemnél csaknem azonosak!

A  szexuális reagáűlás és orgazmus fiziológiája

1.  A nemek reagálása között fiziológiai szempontból nincs lényeges különbség..  A tumeszcencia férfiaknál legfeltűnőbben a pénisz erekciójában,  a nőknél a mellbimbók, a klitorisz és a kisajkak erekciójéban  jelentkezik.  Ugyanilyen változások találhatók a pulzus, a vérnyomás, a perifériális vérkeringés, a légzés és a medence ritmikus mozgása tekintetében is.

2.  Az orgazmus lényegében azonos jelenség mindkét nemnél.

3.  A nők képesek ugyanolyan gyorsan eljutni az orgazmusig, mint a férfiak.;  esetleges lassúságuknak nem fiziológtiai okai vannak.

4.  Ált. az orgazmus utójelenségei sem különböznek lényegesen a nemeknél. (pl. ejakuláció)

A szexuális reagálás pszichológiai tényezői

 A nőkre kevésbé hat izgatóan, ha megfigyelhetik másik szex. tevékenységét, mint a férfiakra.  Csupán 3 dologra:  erotikus filmekre, romantikus írásokra és a harapásra  reagálnak a nők a férfiakhoz hasonló arányban vagy kissé jobban.  Igen nagy az egyéni variáció;  2-3%-uk pszichés stimulusra is orgazál. Az esetleges reagálási különbségeket nem lehet anat. és fiziol. okokkal magarázni  (a nemek között sem).

Hormonális tényezők a szex. reagálásban 

1.           Különböző hormonok befolyásolják  mindkét nem reagálókészségét.  Az ösztrogének főleg a petefészkekben és az adrenális cortex-ben keletkeznek;  az androgének pedig főleg a herékben..  Serdülés előtt mindkettőnek szintje hasonló mindkét nemnél.  Ezt követően megváltozik, de szintjük nem korrelál a szex.reagálókészség szintjével.

2.           Felnőtteknél a gonadális hormonok kikapcsolhatók anélkül, hogy  ennek hatása lenne a testi jellegre, vagy a nő  reagálókészségére.  A férfiak többségére sincs hatással, bár gyakran előfordul lassú testi degenerálódás, s vele a szex.reagálás csökkenése.

3.           Többletandrogén adagolása  megnövelheti mindkét nem szexuális fogékonyságát (de veszélyes)

4.           A hipofizis hormonja szintén mindkét nem szexuális fejlődéséhez szükséges.  Ugyanígy a thyroid szekréció is befolyásolja a szex.reagálókészséget.  Az adrenalin szekréció növekszik ugyan a szex.tevékenység során, de a reagálókészséget nem befolyásolja.  A  17-ketosteroid szint a ffiaknál 20 éves kortól csökken, a nőknél állandó marad

0A hormonális szintek tehát befolyásolhatják mindkét nem szex. készségeit, de megnyilvánulási formájukat nem.  Nincs okunk azt hinni, hogy pl. a homoszex viselkedés befolyásolható hormonterápiával.,

            Irodalom

            A felsorolt címekből 23-at írtam ki magamnak.

            Kiegészítésül 2 oldalon kijegyeztem néhány további részlet-adatot.  (Ezeket lásd a kézírásos jegyzetben)

 

 

 

    Hite, Shere   (1942--

 

    Német származású amerikai, feminista történész, aki elsősorban a nők szexuális  viselkedését és problémáit kutatta.  Fő műve   "Hite Riport a női szexualitásról"   magyarul is megjelent;  de ugyancsak fontos könyvet írt a férfiak nemi életéről és szokásairól is.  Megállapításait névtelenül kitöltött, sok eter kérdőív elemzése alapján foglalta írásba.  Főbb könyvei  az alábbiak:

  • The Hite Report on Female Sexuality (1976, 1981, republished in 2004)
  • The Hite Report on Men and Male Sexuality (1981)
  • Women and Love: A Cultural Revolution in Progress (The Hite Report on Love, Passion, and Emotional Violence) (1987)
  • The Hite Report on the Family: Growing Up Under Patriarchy (1994)

 

 

 

 

 

        Masters, W.H.  (1915--2001)

 

William H. Masters amerikai nőgyőgyász  0957-ben társult Virginia E. Johnson pszichológusnővel, s együttesen kezdték kutatni az emberi szexuális reagálás jellemzőit, a szexuális funkciózavarok diagnózisát és terápiáját.  Munkájukat kezdetben a St.Louis-I Washington Egyetem szülészeti és nőgyógyászati osztáléyán kezdték, 1964-től pedig az általuk alapított kutatóintézetben folytatták.  Munkájuk első szakaszában  laboratóriumi eszközökkel mérték fel a szexuális reagálás fiziológiáját  382 nő és312 férfi szexuális izgalmi folyamatának műszeres megfigyelésével.  Adataikból kiderült például, hogy a nők hüvelyi nedvesedése nem a méhből ered, és hogy az orgazmusaik fiziológiai megnyilvánulásai ugyanolyanok, akár a csikló, akár a hüvely ingerlése  folytán következnek be.  Továbbá bebizonyosodott, hogy  sok nő képes a többszörös orgazmusokre is.  Megállapításaik szerint a szexuális reagálás ciklusa mindkét nemnél négy szakaszból áll:  1. izgalombe jövés,  2. platófázis,  3. orgazmus  és  4.  elernyedés.  

     Kutatási eredményeikről két könyvben számoltak be: a  Human Sexual Respons” (Emberi  szexuális  reagálás)  (1966)  és  a  Human  Sexual  Inadequacy”  (Emberi szexuális zavarok)   (1970)  című könyvekben.  Mindkettőt  több, mint 30 nyelvre lefordították és kiadták.  (Sajnos, magyarul még nem jelent meg egyik sem.) Az emberi szexuális funkciózavarok  egészen újszerű kezelését ismertető  kötet az alábbi fejezetekre tagolódik:

1.      A terápia alapfogalmai

2.      A terápia  folyamata

3.      A korai  magömlés  esete

4.      Ejakulációs inkompetencia

5.      Elsődleges impotencia

6.      Másodlagos impotencia

7.      Az impotencia  kezelése

8.      Orgazmus-zavarok

9.      Vaginizmus

10.  Diszpareunia

11.  Az orgazmus-zavarok kezelése

12.  Az idősödő férfiak szexuális funkciózavarai

13.  Az idősödő nők szexuális funkciózavarai

14.  A kutatási program statisztikája

15.  Kezelési hibák

A kötetet 54 oldalas bibliográfia zárja.

 

Szakmai körökben igen nagy visszhangot keltett a könyv megjelenése és az új szemlélet (amelybe a kezelési hibák elismerése és tanulságaik levonása is belefért).  Mindez jó indulási alapot teremtett ahhoz, hogy a modern szexuálterápia világszerte elterjedjen és továbbfejlődjön az emúlt évtizedekben.  Maga Masters is tovább javította az eredeti koncepciót, miközben 1990-ig együtt dolgozott  Johnsonnal.  így pl. belátta, hogy „impotencia”  helyett pontosabb az „erekciózavarok” fogalma  stb.  Tartalmilag azonban minden lényeges megállapításuk időtállónak bizonyult.

 

Rögtön az első fejezetben hangsúlyozzák például, hogy a szexuális funkciózavarok mindig párkapcsolatban manifesztálódnak, s épp ezért kezelésükhöz nem egyéni terápiára, hanem párterápiára van szükség.  De ugyanezért  lehetőleg a terapeuták is páros teamet alkossanak, aminek több előnye van.  A két ko-terapeuta könnyebben szót ért a pár vele azonos nemű tagjával.  Ha négyesben  (kerekasztal-szerűen) tárgyalnak egymással, az egyik terapeuta időnként csak figyel, de rendszeresen bekapcsolódik és elmondja észrevételeit.  Szükség esetén külön megbeszéléseket is tartanak a kezelendő pár tagjaival.  Az anamnézis és az explorációk célja a problémák pontos diagnosztizálása, s ennek révém mintegy tükröt tartani a párnak, vagyis felismertetni velük a funkciózavar lényegét és okait. 

Ennek során természetesen figyelembe kell venni  az esetleges organikus okokat,  és gondoskodni kell azok hatékony kezeléséről, mielőtt a tulajdonképpeni párterápia megkezdődhetne.  Fontos, hogy az utóbbira is elegendő idő álljon rendelkezésre;  ezért arra törekedtek, hogy a pár legalább két hetet szánjon a terapeuták irányításával az új, szexuális viselkedésmódok kialakítására, az ún. érzéki fókusz  (sensate focus)  gyakorlatokra  (amelyek ma már a korszerű szexuálterápia világszerte alkalmazott részei)  E weblap más oldalain ennek néhány vonatkozása körvonalazódik. 

 

 

 

       

               A  szexológia  modern  „klasszikusai”:

 

   

Money, John. (1986). Lovemaps: Clinical Concepts of Sexual/Erotic Health and Pathology, Paraphilia, and Gender Transposition in Childhood, Adolescence, and Maturity. New York: Irvington

 

Money, John. (1999). The Lovemap Guidebook: A Definitive Statement. Continuum.

 

Gagnon, J., and W. Simon, Sexual Conduct: The Social Sources of Human Sexuality. Aldine, 1973.

 Bullough, Vern L.: Science in the Bedroom

Guyon, René: Human Rights and the Denial of Sexual Freedom

E. Berscheid, and E. Hatfield Walster: Interpersonal Attraction

Hatfield, E., and Rapson, R.L.: Love, Sex, and Intimacy

Hatfield, E., and Sprecher, S.: Mirror, Mirror...

Reiss, Ira L., The Social Context of Premarital Sexual Permissiveness

Reiss, Ira L., Journey Into Sexuality - An Exploratory Voyage

Reiss, Ira L., An End to Shame

 

                    Enciclopediák  és más, jelentős művek:

  1. Haeberle,Erwin J., Bullough, Vern L. and Bonnie Bullough, eds.:
    Human Sexuality: An Encyclopedia
     
  2. Francoeur, Robert T., ed.: International Encyclopedia of Sexuality
     
  3. Janssen, D. F.: Growing Up Sexually (A four-part survey of anthropological literature)
     
  4. William L. Maurice: Sexual Medicine in Primary Care
  5. Haeberle, E.J.: The Sex Atlas (also available in German and Turkish)