A
szexológia klasszikusai
Nem könnyű tárgyilagosan eldönteni, hogy kik a szexológia tudományának
"klasszikus" képviselői, hiszen nagyon
viszonylagos, hogy kiket
nevezhetünk ilyennek. Itt csak az utóbbi kb. száz év legjelentősebb,
nemiségtudománnyal
(is) foglalkozó tudósai közül válogattam ki
néhányat, de biztosan érdemes lett volna másokat is ide sorolni.
Vagy
kezdhettem volna egy korábbi időszakkal, pl. a 19. század második felével,
amikor megjelent (többek közt)
Krafft-Ebing: Psychopathia
sexualis című, sokat vitatott könyve.
Havelock Ellis (1859—1939)
Magnus Hirschfeld (1868—1935)
Sigmund Freud (1856—1937)
Th. van de Velde (1873- 1937)
Wilhelm Reich (1897—1957)
A.C. Kinsey
(1896—1956)
Shire Hite (1942--
W. Masters
(& V. Johnson) (1915—2001)
A szexológia modern
"klasszikusai"
* * *
Havelock Ellis
(1859--1939 )
Henry Havelock Ellis, (1859 – 1939), angol orvos és
pszichológus, szociál-reformer, aki főleg az emberi szexualitást tanulmányozta.
Egyik szerzője volt a homoszexualitásról szóló, első angol tankönyvnek (1897),
de tanulmányokat publikált a különböző szexuális hajlamoskról és
viselkedésekről, a transzgenderizmus pszichológiáját is beleértve. Ő
vezette be a narcisszizmus és az autoerotizmus
fogalmait; ezeket később a pszichoanalizis átvette. De a kor más,
progressziv gondolkodóihoz hasonlóan szociálhigiéniával és eugenikával is
foglalkozott.
Fontosabb szexológiai művei:
Analysis of the Sexual Impulse, Love and Pain, The Sexual Impulse in Women
(1903 )
Sex in
Relation to Society (1910)
On
Life and Sex: Essays of Love and Virtue (1921)
Psychology of Sex (1933)
Love and Marriage (1938)
Magnus Hirschfeld
(1868--1935 )
Magnus Hirschfeld berlini orvos néhány elvbarátjával
megalapítja a "Wissenschaftlich-humanitäre Komitée"-t, a világ első
"meleg-szervezetét". Ennek célja a férfiak közötti nemi kapcsolatot
tiltó 175.§ hatályon kívül helyezése. A bizottság számára Hirschfeld
kiadja a "Jahrbuch für sexuelle Zwischenstufen" (1899-1923) című
évkönyveket. 1919-ben létrehozta a világ első Nemiségtudományi
Intézetét, amelyet 1933.ban a nácik betiltottak.Az 1920-as években
jelent meg öt kötetben a "Nemiségtan" című tankönyve.
Magnus Hirschfeld
alapította 1919-ben a világ első Szexológiai Intézetét Berlinben. A
központi fekvésű, 3 szintes villában Hirschfeld lakásán és
rendelőjén kívül az Intézetnek 8 részlege volt: 1. Pszichoterápia,
2. Szomatikus szexuálmedicina, 3. Forenzikus szexológia, 4.
Nőgyógyászat és házassági zanácsadás, 5. A szexuális etnológia
archivuma, 6. A Szexuális Reform Világligájának irodája, 7.
Könyvtár és 8. Előadóterem 1924-ben az Intézet Alapítvánnyá
alakult, állami elismerésben részesült, az egyetem pedig
kötelezettséget vállalt, hogy Hirschfeld halála után tanszékként
átveszi az Alapítványt. (Sajnos, a 2. világháború után erről
megfeledkeztek.) Hirschfelden kívül néhány más, neves orvos is
dolgozott az Intézetben, pl. Bernhard Schapiro, Ludwig Levy-Lenz és
Arthur Kronfeld. A hamar világhírűvé lett Intézetet olyan kiváló
személyiségek is látogatták, mint André Gide, Margaret Sanger vagy
Jawaharlal Nehru..
1930 és
1932 között Hirschfeld meghívások alapján világkörüli utat tett
meg; előadásokat tartott Amerikában, Japánban és Kinában, Indiában,
Kairoban, Tel-Avivban és másutt, majd Európába visszatérve
Ausztriában és Franciaországban. Berlinbe azonban nem térhetett
vissza, mert időközben ott Hitler és a nácik vették át az uralmat,
akik 1933 májusában Hirschfeld Intézetét nemcsak bezárták és
betiltották, hanem az Intézet egész könyvtárát nyilvánosan elégették.
Az épületben pedig náci irodaházat rendeztek be., amely egészen
addig működött, amíg a háború egyik bombatámadása ezt az épületet is
le nem rombolta. A Franciaországban maradt Hirschfeld viszont már
1935.ben meghalt Intézetének munkatársai pedig vagy elmenekültek az
országból, vagy a nácik áldozatai lettek.
Sigmund Freud (1856--1937)
Bécsi pszichiáter, a
pszichoanalizis iskolájának megteremtője, aki először idegfiziológiai
kutatómunkát végzett, majd a párizsi Salpetriere kórházban a hipnotikus terápiát
tanulmányozta, s hazatérve próbálta is alkalmazni, s J. Breuerrel együtt
kidolgozta a hisztéria kezelésének elméletét, amely katarzis létrehozására
törekedett a neurotikus betegeknél. Minthogy a hipnoterápia nem
mindenkinél vált be, Freud a századforduló körüli évtizedben kidolgozta az un.
pszichoanalitikus módszert, amelyben hipnózis helyett a beteg szabad
asszociációinak meghallgatása és értelmezése révén próbálta a panaszok és
tünetek eredetét tisztázni, amit többnyire a beteg elfojtott és elfelejtett,
szexuális konfliktusaiban talált meg.
Az
elfojtások jelentőségének felismerése Freudnál hamarosan a tudattalan lelki
működésekről szóló elméletté terebélyesedett, amely pl. az álmok elemzését
a tudattalan lelki tartalmakhoz vezető, „királyi útnak” tartotta. Freud
szerint a tudattalan fő tartalmát a tudattalan ösztönkészletések
képezik,s ezek általában a nemiséggel függenek össze. Ennek alapján
feltételezte, hogy a neurotikus tünetek mögött az ösztönök és a tudatosan
vállalt, erkölcsi követelmények közötti konfliktusból adódó, lelki traumák
rejtőznek, amelyeket a pszichoanalizis módszerével fel lehet tárni és meg
lehet szüntetni. Az ösztönök energiája az un. libido, amely irányulhat
kifelé, valamely tárgyra, személyre (ez a tárgylibido), vagy a saját
személyre (narcisztikus vagy énlibido).
Freud egyik
legfőbb hipotétise, hogy a libido működése már a születéssel megkezdődik (a
szopás élvezetével), s fontos szakasza a 3-5 éves kor. Nemcsak a gyermeki
maszturbáció és egyéb, szexuális játékok miatt, hanem a gyermek és anyja közötti
feltételezett szoros, érzelmi kapcsolat miatt is, amit Freud
Ödipusz-konfliktusnak (vagy komplexusnak) nevezett. Az un.
pszichoszexuális fejlődés egyik legelső elméletét Freud publikálta az 1905
és 1915 között több, módosított kiadásban megjelent „Három értekezés a
szexualitás elméletéről” című tanulmányaiban. (Ezeket külön cikk ismerteti
e weblap Cikkek rovatában.) A további évtizedekben Freud úgy próbálta
továbbfejleszteni elméletét, hogy az ne csak a pszichoneurózisok kezelésére
alkalmas gyógymód legyen, hanem mint kutatási módszer, és mint a
normális és abnormális lelki, sőt, társadalmi jelenségekre egyaránt érvényes,
tudományos elméletként is beváljon.
Erősen
vitatható, hogy ez mennyire sikerült neki. Bizonyos részeredményei
kétségtelenek; alapvető tételeit azonban a mai pszichológia és a
nemiségtudomány nem fogadja el, s a maga idejében ugyan hasznosnak, de ma már
elavultnak tekinti.
Th. H. Van de Velde (1873--1937)
A kiváló holland nőgyógyász az 1920-as és 30-as évek
legnagyobb hatású szexológusa volt. Két alapműve. "A tökéletes
házasság" és a "Házastársak elhidegülése"
1926-ban jelent meg hollandul, s két éven belül németre, angolra és franciára -
sőt, többek közt magyarra is - lefordították, s mindenütt hatalmas példányszámban
és sok kiadásban fogyott, sőt, mindmáig kapható még magyarul is az
antikváriumokban és könyvterjesztőknél. Hatását főleg az magyarázza, hogy
a párkapcsolatok szinte mindenkit érintő témáját korának legfejlettebb
nemiségtudományi színvonalán dolgozta fel. Megállapításainak és
tanácsadásainak többsége még ma is érvényes és figyelmet érdemel. Ezért
kisebb változtatásokkal, pontosításokkal akár ma is érdemes lenne kiadni.
A két könyv magyar kiadása 1928-ban jelent meg. Akkori fordítója,
dr. Feldmann Sándor freudista ideggyógyász maga is jelentős
szakembere volt a témának, s könyvet is írt, pl. "A nő ösztönéletéről"
és A férfi impotenciájáról és annak gyógyításáról".
Az alábbiakban csak A tökéletes házasság című könyvet
ismertetem röviden; a másik könyvről bővebb ismertetés található a weblap
"Könyvismertetései" között. Mindenesetre az egyéni
szexuálterápiával és a párterápiával foglalkozó szakemberek számára
Velde említett könyvei tankönyvszerű, kötelező olvasmánynak tekinthetők.
"A tökéletes házasság élettana és
megvalósítása"
Budapest, 1928, Rozsnyai K., 358 p.
A könyv négy nagyobb részre tagolódik. Az első rész címe:
Bevezetés. Általános nemi élettan. De itt sem csak élettani
kérdésekről van szó 3 fejezetben, hanem a házasság sokféle problémájáról
és ideális formájáról, amit Velde "nászházasságnak" nevez. De
szól a férjek egoizmusáról, asszonyaik látszólagos hidegségéről és az
orvosok tanácsadó, sőt, nevelő szerepéről is. A 2. és 3. fejezetben
a "szaporodási, a közeledési és a kielégülési ösztön", valamint a nemi
mirigyek funkcióit ismerteti, s részletesen elemzi a nemi ingerek és a külső
hatások ( pl. hangok, testszagok stb.), továbbá a másodlagos nemi jellegek és az
erogén zónák szereoét. Meglepőek a "differenciálatlan szerelemmel"
kapcsolatos észrevételei.
A könyv második része a nők és a férfiak nemi anatómiáját és élettanát
ismerteti. Három fejezetben leírja a külső és belső nemi szerveket.
A nőknél kitér a "levator vaginae"-ra is, s tanácsokat ad a medenceizmuk
tréningjére. Részletezi a petefészek működését és a menstruációs ciklust, de a
klimaktériumot és a menipauzát is. Férfiaknál pedig a pénisz szerkezetét,
a herék spermiumtermelő funkcióját, az ejakulációt és a fogamzásgátlás módjait.
S mindezt ábrákon is bemutatja.
A harmadik rész öt fejezete - a könyv leghosszabb része - a nemi
érintkezés folyamatait, feltételeit és lehetőségeit mutatja be.
Megkülönbözteti az előjátékot a "szerelmi játéktól" (mai szóval a
pettingtől). Bőven szól a csók és az erotikus harapás különböző
módjairól, aztán rátér a koituszra. Hangsúlyozza a nő aktiv részvételének
jelentőségét és a csikló ingerlését. Ismerteti a szexuális izgalom
fokozatait, a férfiak és nők különbségeit e téren, az orgazmus fiziológiáját.
Sőt, kitér a női ejakuláció lehetőségére is (bár nem abban az értelemben,
ahogyan azt később Gräfenberg leírta). Fontosnak tartja az erotikus
együttlét időtartamát, a férfi orgazmusának időzítését (s ezzel
kapcsolatban még a "karezzát" is megemlíti). Külön fejezetben
ír a koitusz alatti testtartásokról, végül az utójáték fontosságáról.
A könyv negyedik és egyben utolsó részében a "nászházasság",
vagyis a tökéletes házasság higiénéjét és megvalósításának
lehetőségeit írja le. Ez a rész is öt fejezetből áll. A
defloráció kapcsán abból indul ki, hogy a nők ezt ritkán szokták élvezni;
ezért nemcsak óvatosan kell eljárni, hanem már előzőleg meg kell tanítani a nőt
az erogén zónák ingerlésének élvezetére. Kifejti, milyen hatással lehet az
első koitusz a szervezetre és a további nemi életre; milyen belső és külső
faktorok befolyásolják a nemi ingerek élvezetét mindkét nemnél. Kitér arra
is, hogy speciális körülmények- például a menstruáció, a terhesség vagy a
szülés időpontja, esetleg egyes betegségek mennyiben befolyásolják a koitusz
lehetőségét és élvezetét.
A "Függelék"-ben hasznos tanácsolat ad a nemi szervek
ápolásáról, s végül az utolsó fejezetben röviden kitér a házasság "lelki
higiénéjére" is, például a házastársi konfliktusok megelőzésére stb.
Néhány tanulságos részlet a könyv Bevezetőjéből:
"A
házasság... gyakran csődöt mond. Ez, sajnos, kétségtelen. Elvezethet
a földi paradicsomhoz, mégis gyakran pokollá lesz. ... Tehát vessük
el a házasság intézményét? Sokan vannak eltörlése mellett, de jobbat
nem tudnak helyette ajánlani. Különben is, sokkal nagyobb azoknak a száma,
akik ragaszkodnak ezen ősi intézményhez... A hívők számára szent.
Az állam és társadalom számára nélkülözhetetlen. A gyermek szempontjából
feltétlenül szükséges." (27.old.)
"Legnagyobb
veszedelme az unalom és az ezzel kapcsolatos elhidegülés, aminek következtében
leginkább az asszony szenved, mert ő teljesen a házasság jelenlegi formájához
alkalmazkodott, míg a férfi érdeklődésének javát inkább munkája köti le." (29.
old.) "... az asszony is sokban hozzásegíthet a végzetes házassági
unalom kiküszöböléséhez azzal, hogy érdeklődést mutat az olyan dolgok iránt,
amikkel férje érdeklődését is fel tudja kelteni... leghatékonyabb módja ennek a
valódi közös érdeklődés lesz, amely mindkettőjüket egyenlően
köti le." (31.old.)
De ez (a jó házasság) feltételezi a nemi szervek normális
működésének ismeretét... a harmónikus, viruló nemi élet ... viszi az
összsúlynak legnagyobb részét. ...a nemi élet elemeinek ismeretében a legtöbb
házas ember mégis tartós hiányt szenved. E hiány pótlása...az a feladat,
amit kitűztem magamnak." (32.old.)
Wilhelm Reich
(1897--1957)
Az
1920-as
években együtt dolgozott
Sigmund Freuddal. Élete legnagyobb részében elismert analitikus volt,
munkáinak középpontjában főleg inkább a karakterstruktúra állt, mintsem az
egyéni neurotikus szimptómák. Megpróbálta összeegyeztetni a
marxizmust
és a pszichoanalízist, arra alapozva, hogy a neurózis, a páciens fizikai,
szexuális, gazdasági és szociális kondícióiban gyökerezik; támogatta a
kamaszkori szexualitást, a fogamzásgátlók engedélyezését, az abortuszt, a
válást, hangsúlyozta a nők gazdasági függetlenségének fontosságát. Munkássága
hatással volt a kor értelmiségére
Későbbi életében megosztó figurává vált, imádói és utálói egyaránt
voltak. Elkezdte megszegni a pszichoanalízis néhány kulcsfontosságú
tabuját: a terápiák közben hozzáért a páciensekhez és a kezelés
alatt a betegek alsóneműben voltak, hogy megjavuljon az „orgasztikus
potenciájuk”. Azt állította, hogy felfedezett egy ősi kozmikus
energiát; ez az, amit mások Istennek neveznek, és amit ő „orgon”-nak
hívott. „Orgon energia akkumulátorokat” épített, amibe beleülve
állítólag páciensei egészségére jótékony hatással volt; az újságban
történeteket közölt a „szex fülkékről”, amik gyógyítják a rákot.
Fontosabb művei:
- Die Funktion des Orgasmus : Zur Psychopathologie und zur
Soziologie des Geschlechtslebens, 1927
- Dialektischer Materialismus und Psychoanalyse, 1929
- Geschlechtsreife, Enthaltsamkeit, Ehemoral : Eine Kritik
der bürgerlichen Sexualreform, 1930
- Charakteranalyse : Technik und Grundlagen für studierende
und praktizierende Analytiker, 1933
- Die Sexualität im Kulturkampf : Zur sozialistischen
Umstrukturierung des Menschen, 1936
Alfred Ch. Kinsey
(1896--1956 )
Egyik legismertebb
szexológus Alfred
Ch. Kinsey amerikai kutató, aki munkatársaival több mint 12 ezer, különböző korú férfi és nő nemi életét
kérdezte ki személyesen és dolgozta fel.
Erről szóló „Report”-jait 1948-ban (a
férfiakról) és 1953-ban (a nőkről)
publikálta. E könyvek könyvtári
példányait az 1970-es évek elején ismertem meg, s kézzel írt följegyzéseimet
nemrég írtam gépbe :
A.C. Kinsey, W.B. Pomeroy, C.E.
Martin:
Sexual Behavior in the Human
Male
1948,, Saunders Co., Philadelphia,
803 p.
Tartalom
I. rész:
Történet és módszer
1.
Történeti
bevezetés // 2.
Az interjú-módszer //
3. Statisztikai problémák // 4. Az adatok
validitása
II. rész. A nemi kielégülést befolyásoló tényezők
5. Korai szexuális fejlődés
és viselkedés Erotikus izgalom és
orgazmus. Serdülés előtti szex játék és
orgazmus. Serdülőkor
6. A teljes szexuális
kielégülés. Gyakorisága. Egyéni variációk és ezek faktorai. Alacsony gyakoriság és szublimálás.
7. Életkor és szexuális kielégülés.
Serdülő- és ifjúkori szex jellege, jelentősége. Felnőttkor és öregedés
8. Családi állapot és kielégülés. Társadalmi
és jogi szabályozás. A kielégülés
forrásai, válás után stb.
9. Ifjúkor és kielégülés. Forrásai,
tényezői, gyakorisága.
10. Szociális szint és
kielégülés. Tipusonkénti
előfordulása és gyakorisága. Szex.
attitűdök, viselkedés-sémák stb.
11. A viselkedés-sémák stabilitása. Nemzedéki különbségek. A nemi erkölcsi normák transzmissziója.
12. Városi—falusi háttér és orgazmus.
13. Vallási háttér és orgazmus.
III.rész. A nemi kielégülés forrásai
14. Maszturbáció 15. Éjszakai orgazmus (és szex álmok) 16.
Heteroszexuális petting 17.
Házasság előtti közösülés
18.
Házasságon belüli nemi élet
19. Házasságon kívüli közösülés 20.
Közösülés prostituáltakkal
21. Homoszexuális kielégülés
22.
Állatokkal való érintkezés
23.
Klinikai táblázatok
Bibliográfia Index
2.
Az interjú-módszer
Ha közvetlen
megfigyelés és kísérlet helyett szóbeli közlésekre vagyunk utalva, akkor minden
eljárást ismernünk kell, ami alkalmas mások meggyőzésére, hogy felfedjék
viselkedésüket és legbensőbb gondolataikat.
Kontaktusteremtés: alkalmazkodni a megnyerendő
színvonalához, érdeklődéséhez. Sokan
felhasználták az alkalmat, hogy információt kérjenek különböző témákban. (Pl. Káros-e a „túlzott nemi élet”,
vagy az önkielégítés? Stb.) A kérdezők felvilágosítást adtak, de
személyes tanácsot nem.
Pszichotikusokkal nem kezdtek.
Előadásokat tartottak egy-egy közösségben, és „contact
men”-eket kerestek, akik
segítettek a verbuválásban, a papoktól a prostituáltakig, az abban a körben
tekintélyes emberekig.. Ma már kiépített
kapcsolat-hálózatuk van. Néha fizettek
is a vsz-nek.
Amiről meg kell győzni őket:
1.
Mint tudós, semmit sem kifogásolok az ő szex
viselkedésében, és 2. közléseit bizalmasan kezelem. Hideg
objektivitás helyett azonban megértést kell mutatni; nem szavakkal, hanem gesztusokkal,
hanghordozással stb. De sohasem szabad meglepetést, egyet nem
értést, elítélést vagy közönyt mutatni.
Az interjú technikája: 1. A vsz kényelembe
helyezése (rágyujthat stb.) Először mindennapi dolgokról (közös ismerősök,
szórakozás stb.) beszélgetni
2. A zavartalanság biztosítása
(négyszemköztiség!) 3. A rapport kiépítése: mint vendéget vagy barátot kezelni (apró
figyelmességek stb.) 4.
Célszerűbb nem szex jellegű kérdésekkel kezdeni 5. A
vsz mentális
állapotának felismerése, 6 Az elhangzottak rögzítése az interjú
alatt (Ehhez kidolgoztak egy kódot, ami
nem zavarta az interjút). 7. A 300-500 kérdés szisztematikus
felépítése, 8. Kiegészítő exploráció: ha szükséges, külön rákérdezni egyes
kérdésekre. 9. A kérdések lényegének standardizálása. 10.
A kérdés formájának
adaptálása 11. Várt válaszra utalás elkerülése. 12. Direkt jelleg: habozás és bizonytalanság nélkül, közvetlenül
rákérdezni, nem körülírni a dolgot.
13. A tagadás felelősségét a vsz-re
helyezni (túl könnyű a tagadás, ha azt
kérdezzük, végzett-e valaha valamilyen
szex. tevékenységet. Ehelyett azt kell
kérdeznünk: mikor végzett először ilyen
szex. tevékenységet.) 14. Vagylagos
kérdések kerülése; az ezekre adott válasz kétértelmű lehet (pl. „Felingerli-e, ha meztelen férfiakat
vagy nőket láűt?”)
15. A kérdezés gyorsasága („Rapid Fire Questions”)
megnehezíti a szándékos ferdítést.
16. Ellenőrző keresztkérdésekre
is szükség van. 17. A válasz próbája: ha valami nem egészen stimmel, rákérdezünk a részletekre. 18. Az
alany kényszerítése: szándékos torzítás
esetén felszólítjuk: vagy őszinte lesz,
vagy abbahagyjuk. 19. Az interjú korlátai: sok minden nem fért bele a felmérésbe, amit
különböző szakemberek szerettek volna bevenni.
20. A személyazonosítások elkerülése. 21.
A viták a vsz-szel
kerülendők. 22. A
viselkedés fontosabb, mint az attitűd.
23. Gyerekek kikérdezése: 10-12 év alatt a szülők jelenléte
ajánlatos; a kérdezés játék közben
történik (mesemondás stb.)
A
kérdező felkészültsége igen fontos: legalább
egy év, amíg belejön. (Ha az új
kérdező ugyanattól a személytől ugyanolyan jó jegyzőkönyvet vesz fel, mint egy
tapasztalt kérdező, akkor elkezdheti a munkát..
Az interjúk során keresett
adatok témakörei (összesen 521):
I.
Társadalmi
és gazdasági adatok
1. Neme,
2. életkora, 3. születési
éve, 4.
születési hely, 5. lakhely, 6.
foglalkozástörténet, 7. gazd. helyzet,
8. vallásosság. 9.
isk. végzettség, 10. szabadidős tevékenységek, 11.
Otthoni környezet (szülők fogl., isk. végz., testvérek,
barátok) 12. Intézeti bentlakások, 13.
személyiségjellemzők
II.
Házasságtörténetek
1.
Családi állapot,
2. A házastárs: kora,
vallása, képzettsége, mióta
ismeri, mióta élnek együtt, stb.
3. A házasságban, elváltan,
különélve vagy özvegyen töltött évek száma ,
4. Gyermekeinek száma, neme,
kora, fogl.,
5. Abortuszok (spontán és művi), 6.
Ház. viszony jellege, konfliktusok oka
stb.
III.
Szexuális fejlődés
1. Ismereteinek forrása és
időpontja (nemzés, terhesség és szülés, fog.gátlás, menzesz, abortusz, nemi betegs.,,
prostitúció stb.) 2. Szülők szerepe a
szex. nevelésben, 3. Élmények a szex. viselk.
megfigyelése ás ábrázolása terén, 4. Az
iskolák szerepe a szex.nev.-ben. 5. Attitűdök a szülők és saját
meztelenségével kapcsolatban.
IV.
Testi és fiziológiai adatok
1.
Általános fejlettség és egészség;
testsúly alakulása, krónikus
betegségek, nemi betegs. 2.
Serdülés: kezdetének időpontja,
szex. reagálókészség, első org.
és forrása, másodlagos nemi jegyek, menzesz, pollúció. 3. Genitális jelleg férfinél:
herék leszállása, helyzete, pénisz mérete, erekció gyorsasága,
gyakorisága stb. 4. Genitális jelleg nőknél:
csikló mérete, szózesség elvesztésének
története hüvely állapota (lubrikáció, folyás),
menstruációs ciklus hossza, vérzés időtartama, panaszok. 5.
Erotikus reagálókészség, autoerotika,
genitáliák nézése, exhibicionizmus; homoerotika: saját
nem megfigyelése; heteroerotika:
a másik nem megfigyelése, aktképek, irodalom, filmek, tánc; párzó állatok megfigyelése, érintkezés
kedvenc állatokkal 6. Szex.stimulánsok: alkohol, zene, tánc, fájdalom (szado-mazo).
V.
Szexuális álmok
1.
Milyen életkorban? 2. Org-sal járó álmok
gyakorisága 3. Org.nélküli szex
álmok. 4. Az álmok tartalma (homo, hetero )
VI.
Maszturbáció
1. Kezdete (serdülés előtt, után) 2. Megtanulásának forrásai (társak, olvasmányok stb.) 3.
Gyakorisága (életkoronként) 4. Technikája, eszközei
5. Orgazmushoz szükséges idő
6. Kapcsolódó fantáziák ( auto-, hetero, homo, szado-mazo stb.)
7. Értékelése (bűntudat, félelem, leküzdési próbálkozások stb.)
VII.
Heteroszexuális élmények
1. Serdülés előtti
szex-játékok: életkor, gyakoriság,
társak száma és kora, technikája 2.
Házasság előtti petting: életkor, gyakoriság, társak száma,, technikája (erogén zónák ingerlése manuálisan,
orálisan) org-sal
v. nélkül; utóhatásai (idegesség, maszt.) 3. Premaritális koitusz értékelése: elutasítás indokai (erk. okok,
alkalomhiány, félelem a terh.-től, fertőzéstől stb.),
a szüzen/szüzzel házasodás
vágya; elfogadás (szex-vágy, gyerek
utáni vágy, házasodásvágy stb.) 4. Tapasztalatok a ház. előtti koitusz
terén: ezek ideje, a partner kora,
jellege, szüzessége, org. megtörténte vagy
hiánya, gyakoriság, partnerek száma, cs. állapota, motivumai; nem kívánt terhesség és következményei (szülés, abortusz), a koitusz körülményei (helye, ideje) 5.
Házasélet (külön mindegyik
házasságban): az első ilyen közösülés
élménye (nászéjszaka), gyakoriság
alakulása, szex és egyéb alkalmazkodás
viszonya. 6.
Házasságon kívüli kapcsolatok:
életkorok; partnerek száma,
életkora, cs. Állapota; szerető vagy prostituált; gyakorisága;
hatása a házasságra (kiderült-e); kívánja-e folytatni stb.
7. Válás utáni szex kapcsolatok:
életkor, partnerek stb. 8.
Prostituáltak igénybe vétele. Gyakoriság stb. 9.
Szex-technikák: előjáték
időtartama, módozatai, az org. Gyakorisága. Koitusz poziciók
preferálása. Többszörös org. előfordulása. Meztelenség foka. Sötétben v.
világosban. Fantáziák. 10. A fog.gátlás
története: ház. előtt, alatt, kívül.
Technikája, eszközei, hatékonysága.
11. Csoportszex
élmények: körülményei, gyakorisága,
partnerek száma és jellege.
12. Heteroszex.
prostitúció: igénybevevő v. szolgáltató;
kezdetének körülményei, gyakorisága, partnerek száma, jellege,
védekezés; speciális technikák (anális, szado-mazo stb);
exhibicionizmus, voyeurség, sztriptiz stb.
VIII.
Homoszexuális élmények
1. Serdülés előtti játék 2. Serdülő és ifjúkori élmények (kor, gyakoriság, társak, technika, org.) 3. Pszichés
reakciók: férfias v. nőies, sovány v.
kövér, szőrös v., színesbőrü
partnert preferál. 4. A kapcsolatok forrásai (barátok, utca, szórakozóhely stb.) 5. Szociális konfliktusok
6. Homoszex.
prostitúció: aktiv—passziv, gyakoriság, szituációk 7. a
vsz. önértékelése: elfogadás,
elutasítás, konfliktus stb. Tervek.
IX.
Érintkezés állatokkal (Ez
ma falun is igen ritka.)
(Adatokat ebből a könyvből nem írtam
ki, inkább a nőkről szóló könyvből.)
***
Kinsey, A.C. et al.: Sexual Behavior in the
Human Femail
1953, Philadelphia,
842 p.
27 kézzel írt
ismertető (1970; részleges gépelése
(2011)
Tartalom
Előszó (Yerkes, R.H. &
G.W. Corner)
I.
rész: Történet és módszer
1.
A vizsgálat hátóköre
2.
A
minta és annak statisztikai analízise
3.
Az
adatok forrásai
II.
rész: A nők szexuális aktivitásának tipusai
4.
Pre-Adolescenr Sexual Development
5.
Masturbation
6.
Éjszakai
szex-álmok
7.
Pre-Marital Petting
8.
Pre-Marital Koitusz
9.
Marital
Koitusz
10. Extra-Marital
Koitusz
11. Homoszexuális reagálások és kapcsolatok
12. Kapcsolat állatokkal
13. A szexuális megnyilvánulások összessége
III.
rész: A nők és férfiak
összehasonlítása
14.
A
szexuális reagálás és orgazmus anatómiája
15.
A
szexuális reagálás és orgazmus fiziológiája
16.
A szexuális reagálás pszichológiai tényezői
17.
A
szexuális reagálás neurális mechanizmusai
18.
A szexuális reagálás hormonális tényezői
(A
kijegyzetelt tartalom sokkal részletezőbb!)
* * *
Előszó (részletek)
… Kinsey 1937-ben kezdte el kutató munkáját, és 1940-ben
fordult az Állami Kutatási Tanács és az
Akadémia Bizottságához támogatásért, amit meg is kapott. Igy
idővel a kutatási költségeknek csaknem a felét a Bizottság finanszirozta.; a másik felét pedig az Indiana
Egyetem.. Kinsey
jól választotta meg a kutatásainak irányát és idejét. A 20.századi USA-bsn s szexuális attitüdök
rendkívül gyorsan és forradalmian változtak. …
Csak néhány évtizeddel előbb Havelock Ellis, a kiváló angol
szexológus művei alaposan megcenzurázva jelenhettek
meg és Freud felfedezését (a
nemiség szerepét a neurózis keletkezésében) sem fogadták el az orvosok. Kinseyt és Freudot
nehéz összehasonlítani, mert temperamentumuk, felkészültségük és témájuk igen
különböző. De tény, hogy Freud klinikai
tapasztalatai alapján ilyan hipotéziseket állított fel, amelyeket nem tudott
bizonyítani. Az ehhez szükséges gondos és türelmes tényfeltáró munkát Kinsey , a gyakorlott biológus végezte el.
1.
A vizsgálat hatóköre
„Ténymegállapító
vizsgálatunk célja: feltárni az emberek
nemi magatartását, s azt, hogy szexuális élményeik hogyan befolyásolják életüket,
s milyen társadalmi jelentősége lehet az
egyes viselkedés-formáknak.” (3.old)
Az első beszámoló 5300 fehérbőrű
férfi esettörtémetén alapult, ez a második pedig 5940 fehérbőrű nő esettörténetén és néhány egyéb forráson. A jelen vizsgálatot már az Institut for Sex Research keretében
végeztük. Az intézet 16 munkatársa
között vannak biológusok, klinikai pszichológusok,, antropológusok, jogászok, szazisztikusok
stb., s mindegyiknek megvolt a
maga szerepe. Ezenkívül más specialisták
jelentős csoportja is segített.
Az esettörténetek gyűjtése 1938-ban kezdődött. Megállapításaink csak az USA-ra
érvényesek.
Történelmi háttér. A
tanulmány úgy keletkezett, hogy Kinsey hallgatói
szexuális vonatkozású kérdéseket tettek fel neki. S amikor ezeknek utána nézett a szakirodalomban, rájött, hogy a szexuális
viselkedés sokkal kevésbé tisztázott,
mint az emberi test bármely más funkciója.
Mind a biológusok, mind a filozófusok összekeverték wzt a reproduktiv funkcióval.
Az orvosok csak saját klinikai tapasztalataikra építhettek, és Havelock Ellis, vagy Freud sem
rendelkezett a normál csoportok adataival.
Az eddigi esettanulmányok pedig nem számottevő anyagot folgoztak fel. Csak Kinseynek sikerült több, mint 16 ezer esettörténetet feldolgozni.
A
vizsgálat tárgya. A tanulmány elsődleges célja a szexuális
viselkedés alapjainak feltárása.
A
kutatás joga. Voltak, akik megkérdőjelezték a tudományos
módszerek alkalmazhatóságát a szexuális viselkedésre. Szerintük ezzel inkább a szociálfilozófusoknak
vagy a pszichológusoknak kell
foglalkozni. Ők ignorálkák
minden viselkedés anyagi eredetét.
Hasonló ellenvetések minden forradalmi újításnál voltak.
Az egyén joga a megismeréshez. A
tudósnak joga van a kutatáshoz, a laikusnak pedig a kutatás eredményeinek
megismeréséhez. Ezt szükségessé teszik
a házasságon belüli alkalmazkodás
problémái is. Néha ezen múlik a
házasság stabilitása, „bár nem hisszük, hogy
szexuális tényezők determinálják leginkább a házasság sorsát.” (11.old)
Ugyanis, ahol nincs meg a házasság fenntartásának szándéka, , ott
jelentéktelen zavarok is sorsdöntőek lehetnek. „Ámde ahol a szexuális viszony nem egyformán
kielégítő mindkét házastárs számára, ott
a nézeteltérések és veszekedések kikezdhetik nemcsak a hitvesi ágyat, hanem , hanem
a házasság egyéb vonatkozásait is.
Adataink szerint a házasságoknak mintegy 2/3 része az évek során komoly válságba jutott a szexuális problémák miatt. … Az elváltaknak mintegy ¾ része úgy nyilatkozott, hogy , hogy a
szexuális problémák szerepet játszottak válásukban.” (12)
Kinsey szerint helytelen az a hagyományos nézet, hogy a
nők szexuális fogékonysága gyengébb, …
orgazmusuk jellege alapvetően különbözik a férfiakétól,, nemi reakciók
érzelmi tartalma nagyobb stb.
A házasság előtti szexuális problémák abból adódnek,
hogy a fiatalok előbb érnek
biológiailag, mintsem a társadalmi szokások és a jogrend elismerné őket
felnőtteknek, s ezzel együtt jogot adna kikik a nemi
életre. … Bár a lányok közül sokan
kielégülések nélkül érik el a 20 éves kort, , a házasságon belüli jó
alkalmazkodás esélye nagyobb azoknál,
akik korábban ismerték meg az orgazmust. (14)
„Nőtlen
férfiaknál az orgazmus gyakorisága
nagyjából a 16 és 18 éves kor körül éri
el a maximumot.. De ugyanígy a nős
férfiaknál is álzalában
a 20 év körüliek nemi aktivitása a legnagyobb.” (14) A szükségletek elnyomása a fiataloknál sok
komplikációt eredményezhet. „Ezért van
az, hogy olyan sok amerikai fiatal… a közösülés, mint házasság előtti
kielégülés helyett megreked a maszturbációnál. A házasság előtti heteroszexuális kapcsolatok
elnyomása elsődleges tényezőnek tűnik a
férfiak és nők homoszexuális érdeklődésének kialakulásában.” (14) Azok száma, akik nemileg érettek, de nem
házasok, a népességnek közel 30%-a.
Közülük sokan nem tudják megoldani a „fiziológiai kapacitásuk” és a társadalmi normák közötti konfliktust.
Érthetően szeretnék tudni, káros-e a maszturbáció, a petting
vagy a közösülés.
A gyermekek szexuális nevelése. A szülők egyre inkább felismerik a
szexuális nevelés fontosságát, de nem tudják, hogy valósítsák azt meg. Ezért a felnőttek mellett a gyerekeket is
megkérdeztük, főleg a 2-5 éveseket. [ Itt egy jó oldalnyi elemzést kihagyok.]
A szexuális viselkedés szociális
kontrollja szükségessé teszi egy kontrollcsoport létezését, amelyhez a
normasértőket mérjük.
2
A minta és statisztikai analizise. A minta jól reprezentálja az USA
fehérbőrű nőinek bizonyos csoportjait.
Az adatgyűjtés csoportokban folyt:
klubok, egyetemek, szülői és nevelői közösségek, egyházak, alvilági csoportok
stb. Jellemző volt bevezető előadások
tartása és csoportvezetők megnyerése.. A
minta életkora: 2—90 évesekig (a 16-50
évesek a legjobbek).
Iskolázottság: az elemitől az egyetemig.
Családi állapot:: hajadon, férjezett, elvált v. özvegy. Foglalkozás:
12% a munkások aránya. 90%
városi.
Inadekváciák: kevés
az 50 év felettiek ; a csak elemi
v. középiskolát végzettek; az özvegyek
és elváltak; a katolikusok és a hívő
zsidók, a munkások és falusiak aránya
stb. (A stat. Analizis
felsorolt kategóriáit itt kihagyom.)
3.
Az adatok forrásai.
Az interjúk mindig
személyesen és négyszemközt történtek. A válaszokat rögtön kódolták és
lyukkártyákra rögzítették. Az
önkitöltős kérdőívekkel szemben előnyös, hogy
a kérdés formáját alkalmazni lehet a kérdezett színvonalához. Könnyű kiszűrni az olyan kérdéseket, amelyek
a vsz-t nem érintik;
tisztázni lehet esetleges félreértéseket, vagy szándékos
ferdítéseket. Jobban felmérhető a
válaszok őszintesége, megbízhatósága.
Az interjú
átlagideje felnőtteknél 1,5-2 óra.
Információforrások lehetnek a különféle feljegyzések (pl. naplók)
és megfigyelések is. (Pl. antropológiai tanulmányok a szex.
viselkedésről.) + előző szakirodalom
II.
A női szexuális aktivitás tipusai
4.
Pubertás
előtti szexuális fejlődés. „Az egyén szexuális viselkedése függ az inger természetétől, amellyel
kapcsolatba kerül, ; az egyén fizikai és
fiziológiai kapacitásától , amellyel az ingerre válaszolni tud, és a
hasonló ingerekkel való, megelőző tapasztalatainak jellegétől és
terjedelmétől.” (101) Már az újszülött
fiziológiai kapacitása lehetővé tesz
bizonyos szexuális reagálásokat.
Ezek során a neuromuszkuláris tenzió fokozódik, és egy csúcsban kulminálhat, amit a
feszültség hirtelen visszaesése
követ. … Gyermekeknél és felnőtteknél is
különbségek vannak a szexuális ingerelhetőség terén. Ugyanazon egyén reagálókészsége
is változhat. Sok gyereknél csak a prepubertásban alakul ez ki; lányoknál előfordulhat, hogy csak évekkel a serdülés kezdete után. Ezt bizonyos hormonok is befolyásolják. A megkérdezett nők 27%-a emlékezett serdülés
előtti szexuális izgalmakra. A serdülés
előtti orgazmus jellege alig különbözik a felnőttekétől. A nők 14%-a úgy
emlékezett, hogy már serdülés előtt orgazált
(maszturbációval vagy társ, ill. felnőtt
segítségével). Az orgazmus el nem
érése részben a fiziológiai kapacitás
hiányának, részben a szükséges technikai
ismeretek hiányának köszönhető.
A nők 48%-a
emlékezett valamilyen serdülés előtti, szocioszexuális
játékra. A legkorábbi szexuális
kapcsolat mindkét nemnél vagy a közös
játékok során, véletlenül jön létre, vagy mások megfigyelt viselkedésémek
utánzásaként. A kisgyerek nem mindig
érti a játékok szexuális jellegét, még
akkor sem, ha a fiú ráfekszik a kislányra.
A játékok egy része a játszótárs nemi szerve iránti kiváncsiság
eredménye. Legtöbb lánynál azonban csak
egyszer, vagy ritkán fordul elő.
A vizsgálat
nem támasztotta alá azt a freudi hipotézist,
miszerint a szexuális fejlődés a narcisztikus
(maszt.)
érdeklődéstől a homosuexuálison keresztül jut el a heteroszex.
Érdeklődésig; hiszen már 3 éves korban
is előfordul heteroszex. Játék (főleg a lányoknál). Fiúknál viszont a prepubertásban gyakoribb, mert szex.reagálókészségük
akkor gyorsan nő. A nők 60%-a
óvodáskorában látott először férfi genitáliát.. Az ilyen játékok jelentősége, hogy fontos információkat közvetít a
nemiségről. Ez csak azoknál hátrányos,
akik büntetést kapnak miatta, ami megnehezítheti a későbbi szexuális
alkalmazkodást. A nől
24%-a emlékezett felnőtt férfi(ak) szexuális közeledésére gyerekkorában.: 52%-ban a férfi nemiszerv
megmutatása, , 31%-ban símogatás a férfi részéről, és
csak 3%-ban koitusz. Az exhibicionista
férfi kielégülése jórészt attól függ,
hogy milyen érzelmi felindulást, izgalmat tud önmagánál és a gyereknél
kiváltani. Gyakran a gyerek előtt
maszturbálnak. Ez különböző módon hathat
a gyerekre; többnyire traumatikusan (80%),
de előfordult, hogy kedvezően befolyásolta későbbi szocioszex.
Fejlődését. Ez a kondicionálás és a
közeledés jellegétől függ. Lehet, hpgy a szülők vagy más felnőttek reagálása az eset
kiderülésekor jobban felzaklatja a gyereket, mint maga a nemi kontektus. =121.old.).
Serdülőkori fejlődés. A
testi fejlődés a lányonál
a 10 éves kor körül kezdődik és 3-4 év
alatt begfejeződik.
Ezt sokan az első menzesztől számítják, a legtöbb nő viszont a nemi
szőrzet megjelenésétől. (átlag 12,3 év).
Ezzel egyidejűleg kezdenek nőni a mellek, s műlödni
a petefészkek (amelyek eleinte csak szórványosan termelnek érett
petesejtet). A pszichoszexuális fejlődés aokkal lassúbb,
de jórészt a körülményektől, ingerektől, tapsztalatoktól
függ.
5. A
maszturbáció
A nők házasság
előtt legnagyobbrészt pettingelnek, másodsorban maszturbálnak. „A szexuális tevékenység valamennyi tipusa közül azonban
a maszturbáció az, amelyben a nők
leggyakrabban kielégülnek. Az átlag nő
még a közösülések jelentős részében sem
jut el az orgazmusig, de ugyanez a helyzet a premaritális
pettingek legnagyobb részében. Maszturbációinak
viszont legalább 95%-ában orgazál.” (132.old.) Ez annak köszönhető, hogy a maszturbáció
technikája különösen alkalmas az orgazmus kiváltására. S mégis, a nőknél ritkább a maszturbáció,
mint a férfiaknál (akiknél 93%)
Gyakorisága: egyedülálló
nőknél heti 2-3, férjezetteknél havonta egyszer. Nagy egyéni variációk: évente 1-2-től heti 20-30-ig; a szóródás nagyobb, mint a férfiaknál. A maszt. „a nő
szexuális igényszintjének jó mutatója.” (146-old.)
A maszt.org.
elérésének gyorsasága: a nők 45%-ánál 3
percen belül, 25%-nál 4-5 percen belül.
(A férfiak 2-3 percen belül.) A nőknél a
fantázia kisebb szerepet játszik ebnben, mint a
férfiaknál. Jelentősége: Kielégülést
biztosít, semmiképpen sem ártalmas. Ha
nem kíséri bűntudat vagy félelem, jó közérzetet biztosít. Sajnos, sok nő
bűntudatot érez miatta. Freud új ártalomforrást
hozott létre azzal, hogy infantilis, éretlen dolognak, felnőtteknél
személyiséghibának tartotta. Holott a maszt. Fejleszti a nő szex. reagálókészségét.
A megkérdezett
nők 36%-a egyszer sem elégült ki a házassága előtt, s csak kb. 50%-nak volt rendszeres
orgazmusa. Az előbbiek közül háromszor
annyinak voltak orgazmus-zavarai a házasságban, mint au
utóbbiaknak.
6.
Az éjszakai szexuális álmok
A maszturbáció mellett ez a másik legjobb
mértéke a nő szex. igényszintjének és kapacitásának. A nők 5%-a álmában jutott
először orgazmushoz (hasonlóan a férfiaknál),
Az alvás közbeni orgazmust csaknem mindig álmok kísérik. A nők
65%-a (de a férfiak 80%-a) számolt be szex. álmokról, de csak 20%
tapasztalt orgazmust is, előfordulása a
nőknél évente 2-3-szor.
7.
Házasság előtti petting
A petting: testi
kontaktus, erotikus izgalom (és élvezet)
keltésének szándékával. Az
emberhez hasonlóan a petting a többi emlősállatnál
is elsősorban, bár nem kizárólag, a hím
tevékenysége. A pettinget
sokan új jelenségnek tartják, holott
különböző elnevezéssel a legrégibb időkben is ismerték (lásd pl. Kámaszutra
stb.). Legfeljebb a gyakorisága és
elfogadottsága nagyobb, mint régebben. A
15 éves lányok 40%-a, a 18 évesek
70-95%-a ismeri. A petting által elért orgazmus a 35 éveseknél a legnagyobb: 40%.
A 16-20
éveseknél a petting a legjelentősebb szocioszexuális kapcsolat,
de 25 éves kortól kezdve fokozatosan elveszti a jelentőségét. (a koitusz
mellett). Akik korábban kezdik a pettinget, azok rendszerint korábban mennek férjhez. Vallásos nőknél a petting
kb. 10%-kal alacsonyabb arányú. A petting gyakoriságán és hatásosságán lemérhető a nők
alkalmazkodási készsége. A pettingorgazmus
készsége fokozatosan alakul ki a nőlben; ellentétben
a férfiakkal. A petting technikája: egyszerű
csókolózás (100%), nyelves csók
(70%), a mellek izgatása (ami sok férfit jobban felizgat, mint a
genitáliáké). Mell-ingerlés
szájjal: a szűz nők 30%-a fogadja csak
el, a többiek 70-90%-a. A női
genitália ingerlése kézzel: szúzeknél 36%,
a többieknél 85-95%. A férfi genitáliák ingerlését a szűz nők
24%-a fogadja el, kérésre; a többiek 777-86%-a.
A női genitália
ingerlése szájjal: a szüzek 3%-a
engedi, a többiek , a többiek 20-46%-a.
A férfi genitáliák szájjal ingerlését a szüzek 2%-a, a többiek 16-43%-a vállalja (de a képzett nők 62%-a).
Genitális appoziciók: a szüzek 17%-a, a többiek 56%-a vállalja;
néhány perctől néhány óráig terjedhet.
Értékelése:
A zsidó-keresztény erkölcskódex elítéli, mert nem szolgálja a
gyermeknemzést. Ez gyakran bűntudatot
kelt a fiatalokban, ami szexuálneurotikus
komplexusokat eredményezhet. De
neurotikus zavarok adódhatnak abból is, ha a petting
a nőt csak felizgatja, de nem elégíti ki. (Ilyenkor 35% maszturbál.)A petting szocializáló tényező; elősegíti az alkalmazkodást a partnerhez.
8.
Házasság előtti koitusz
Az USA-ban
vegyes (konzervativ)
attitüdök neheziti
az ifjúság pszichoszex. fejlődését. Sokan ellenzik, a különböző veszélyekre
hivatkozva. (20 ilyen érvet sorol). Előnye,
hogy a nők 20-40%-ának biztosít szexuális élményt és kielégülést (viszont a férfiak 68-98%-ának!). A koitusz elkerülésének szándéka szüz nőknél 80%, a
többieknél 30%. Korlátozó tényezők: 1. erkölcs (nőknél 89%, ffiaknál
20-60%), 2 a vágy hiánya (nőknél
45%, ffiaknál 20-40%), 3. félelem a terhességtől (nőknél 45%, ffiaknál
20-25%), 4. a
fertőzéstől (nők 14%, ffiak 36%) stb. A
szüzen házasodás szándéka nőknél 23%, ffiaknál (szűzzel) 40-47%.
Gyakorisága nőknél kb. 50%, ffiaknál
68-98%. Nők csak egy partnerrel: 53%.
Többel: 41%. A koituszt nem bánta meg a nők 69-77%-a
(a ffiak 98%-a). A szüzen házasodás
szándéka nőknél: 23%; ffiaknál szüzzel:
39-47%. Terhesség mint
„eredmény”: 18%..”A nemi absztinencia
gátlásokat eredményez, különösen a nőknél, s ezeket nehéz feloldani a
házasságban.. Viszont gyakori házasság
előtti orgazmus esetén az ilyen nők 57%-a csaknem mindig elérte az orgazmust,
már a házasság első évében.” A szexuális ingerelhetőség és az orgazmuskészség
között legnagyobb a különbség 15-20 éves
korban. Az egyetemi végzettségű nők kb.
egyharmaddal kevesebben mennek férjhez,
9.
Házasságom belüli koitusz
A ház. első évéban orgazmus: a
nők 75%-ánál (ffiak
100%). A koitusz gyakorisága 20
éveseknél heti 2,8, a 60 éveseknél heti 0,6.
Az előjáték
időtartama 31%-nál 10-20 perc, 36%-nál
4-10 perc, 11%-nál 2-3 perc. Az orális technokát
inkább a fiatalok fogadják el mindkét nemnél.
Többszörös orgazmus mind a fiatalabb, mind az idősebb nőknél kb. 14%-ban fordul elő. (ffiaknál
kevesebb)
10.
Házasságon kívüli koitusz
Össuefoglalás: Emlősöknél a hím ált. minden nősténnyel
koituszra törekszik; mindkét nem jobban
reagál új partnerre, de a hím igyekszik megakadályozni párja új kapcsolatait. Primitiv
társadalmakban a férfinek nagyobb szabadsága van. Extramaritális
koitusz: 30 éves korban a nők 16%-ánál,
40 éves korban a nők 26%-ánál
=miközben a ffiak 50%-ánál) Előfordulási aránya magasabb a fiataloknál és a kevésbé
vallásosaknál. Az érintett nők 41%-a egy partnerrel, 40%-a 3-5 partnerrel
próbálta. Ház. Kívüli petting a nők 16%-ámál fordult elő. Premaritális
koitusz-tapasztalattal a nők nagyobb %-ban (29%)
lépnek félre, mint anélkül (13%).
Legtöbb társ. Ezt jobban elítéli, mint a premaritális
koituszt. Az USA-nam
csaknem minden államban válóok.
Jelentősége: 1. Új tipusú szex élményeket biztosít, 2. elősegítheti a nő karrierjét, 3. lehet a bosszú eszköze, vagy kifejezheti a
hálát valakinek, 4. lehet a függetlenség
biztosításának eszköze, 5 érzelmi
kielégülést jelenthet (bár ezek
nehézségeket okozhatnak), 6. javíthatja
a házassási alkalmazkodást, 7- ritkán okoz terhességet, 8. előfordulhat, hogy a férj bátorítja erre
feleségét.
„Az adatok
újból hangsúlyozzák azt a tényt, hogy a
házas egyén változatos szexuális partnerekkel való közösülésének vágya és a
házasság stabilitásának fenntartása nehezen egyeztethető össze, s ezt a
problémát kultúránkban még nem sikerült megfelelően megoldani.” (436 p.)
11. Homoszexuális kapcsolatok
Emlősök között
igen elterjedtek. Primitiv
népeknél is megtalálhatók.
Előfordulása: 45 éves, magányos
nőknél 26% (ffiaknál
kb. 50%) Homoszex.
orgazmus: 45 éves nőknél 13% (ffiaknál 37%).
Gyakorisága
legmagasabb a 31.40 éves, magányos nőknél
(de itt is 1% alatt).
Időtartama 1 évnél kevesebb a
nők 47%-ámál. Partnerek száma 1-2 a nők 71%-ánál (a ffiak felénél
jóval több). Asz iskolázottabb nők
6-14%-ánál fordul elő (az ilyen ffiak
27-34%-ánál). Nőknél a homoszex. Technika hatásosabb, mint a koitusz. Az Ótestamentum csak a ffi
homoszex-t ítéli el (halálra); a kereszténység mindkét nemet. Az USA 43 állama is elítéli.)
III.
rész. A nők és férfiak összehasonlítása
1.
Mindkét nemnél a tapintóérzék a szexuális reagálás fiziol. Alapja..
2.
Mindkét
nem genitáéoái azonos embriológiai strukturákból keletkeznek, s kifejlődve homológ részeik
nagyon hasonló funkciót teljesítenek. A pénisz nagyságánál fogva jobban el van
látva érzőidegekkel, mint a klitorisz.
3.
A
nőknél viszont a kisajkak és a hüvelybemenet jelent nagyobb szenzitiv
felületet.
4.
A
genitáliák anatómiai különbsége folytán a nő a befogadásban, a férfi a
behatolásban talál pszichés
kielégülést; ez azonban önmagában nem
magyarázza, miárt agresszivebb
az átlag férfi.
5.
A
vaginának minimális jelentősége van a nő erotikus izgalma szempontjából; inkább a ffi
izgalmát növeli.
6.
A
perineum környéke mindkét nemnél jelentős
izgalom-forrás, akár a külső felületre gyakorolt nyomással, akár belülről, a
vaginán vagy a végbélen keresztül.
7.
A
mellek mindkét nemnél erotikus izgalom-források. Bár a női mell nagyobb. Ált. mégis a férfi
felizgatásában van nagyobb szerepe.
8.
A
száj, amely az összes emlősnél egyike a legfontosabb erogén zónknak,
mindkét nemnél egyformán érzékeny.
9.
A
fenék és a comb belső felületének taktilis
izgatása ált. egyforma jeéentőségű a nemeknél.
10. Minden
egyéb, izgatható testfelületnek hasonló jelentősége van.
11. Nincs
adat arra, hogy különbségek lennének a látási, hallási, szah-
és izérzetek hatása terén.
12. A szex. reagáláshoz és orgazmushoz szükséges
anatómiai stuktúrák mindkét nemnél csaknem azonosak!
A
szexuális reagáűlás és orgazmus fiziológiája
1. A nemek reagálása között
fiziológiai szempontból nincs lényeges különbség.. A tumeszcencia
férfiaknál legfeltűnőbben a pénisz erekciójában, a nőknél a mellbimbók, a klitorisz
és a kisajkak erekciójéban jelentkezik.
Ugyanilyen változások találhatók a pulzus, a vérnyomás, a perifériális
vérkeringés, a légzés és a medence ritmikus mozgása tekintetében is.
2. Az orgazmus lényegében azonos
jelenség mindkét nemnél.
3. A nők képesek ugyanolyan gyorsan
eljutni az orgazmusig, mint a férfiak.;
esetleges lassúságuknak nem fiziológtiai okai
vannak.
4. Ált. az orgazmus
utójelenségei sem különböznek lényegesen a nemeknél. (pl. ejakuláció)
A szexuális reagálás
pszichológiai tényezői
A nőkre kevésbé hat izgatóan, ha
megfigyelhetik másik szex. tevékenységét, mint a férfiakra. Csupán 3 dologra: erotikus filmekre, romantikus írásokra és a
harapásra reagálnak a nők a férfiakhoz
hasonló arányban vagy kissé jobban. Igen
nagy az egyéni variáció; 2-3%-uk pszichés
stimulusra is orgazál. Az
esetleges reagálási különbségeket nem lehet anat. és fiziol. okokkal magarázni
(a nemek között sem).
Hormonális tényezők a szex.
reagálásban
1.
Különböző hormonok befolyásolják mindkét nem reagálókészségét. Az ösztrogének főleg
a petefészkekben és az adrenális cortex-ben
keletkeznek; az androgének
pedig főleg a herékben.. Serdülés előtt
mindkettőnek szintje hasonló mindkét nemnél.
Ezt követően megváltozik, de szintjük nem korrelál a szex.reagálókészség
szintjével.
2.
Felnőtteknél a gonadális
hormonok kikapcsolhatók anélkül, hogy
ennek hatása lenne a testi jellegre, vagy a nő reagálókészségére. A férfiak többségére sincs hatással, bár
gyakran előfordul lassú testi degenerálódás, s vele a szex.reagálás
csökkenése.
3.
Többletandrogén
adagolása megnövelheti mindkét nem
szexuális fogékonyságát (de veszélyes)
4.
A hipofizis hormonja szintén
mindkét nem szexuális fejlődéséhez szükséges.
Ugyanígy a thyroid szekréció is befolyásolja a
szex.reagálókészséget. Az adrenalin szekréció növekszik ugyan a szex.tevékenység során, de a reagálókészséget
nem befolyásolja. A 17-ketosteroid szint a ffiaknál
20 éves kortól csökken, a nőknél állandó marad
0A hormonális szintek tehát
befolyásolhatják mindkét nem szex. készségeit, de megnyilvánulási formájukat
nem. Nincs okunk azt hinni, hogy pl. a homoszex viselkedés befolyásolható hormonterápiával.,
Irodalom
A felsorolt
címekből 23-at írtam ki magamnak.
Kiegészítésül
2 oldalon kijegyeztem néhány további részlet-adatot. (Ezeket lásd a kézírásos jegyzetben)
Hite, Shere (1942--
Német származású amerikai,
feminista történész, aki elsősorban a nők szexuális viselkedését és
problémáit kutatta. Fő műve "Hite Riport a női
szexualitásról" magyarul is megjelent; de ugyancsak fontos
könyvet írt a férfiak nemi életéről és szokásairól is. Megállapításait
névtelenül kitöltött, sok eter kérdőív elemzése alapján foglalta írásba.
Főbb könyvei az alábbiak:
- The Hite Report on Female Sexuality (1976, 1981,
republished in 2004)
- The Hite Report on Men and Male Sexuality (1981)
- Women and Love: A Cultural Revolution in Progress (The
Hite Report on Love, Passion, and Emotional Violence) (1987)
- The Hite Report on the Family: Growing Up Under
Patriarchy (1994)
Masters, W.H.
(1915--2001)
William H. Masters amerikai nőgyőgyász 0957-ben
társult Virginia E. Johnson pszichológusnővel, s együttesen kezdték
kutatni az emberi szexuális reagálás jellemzőit, a szexuális funkciózavarok
diagnózisát és terápiáját. Munkájukat kezdetben a St.Louis-I Washington Egyetem
szülészeti és nőgyógyászati osztáléyán kezdték, 1964-től pedig az általuk
alapított kutatóintézetben folytatták. Munkájuk első szakaszában laboratóriumi
eszközökkel mérték fel a szexuális reagálás fiziológiáját 382 nő és312 férfi
szexuális izgalmi folyamatának műszeres megfigyelésével. Adataikból kiderült
például, hogy a nők hüvelyi nedvesedése nem a méhből ered, és hogy az
orgazmusaik fiziológiai megnyilvánulásai ugyanolyanok, akár a csikló, akár a
hüvely ingerlése folytán következnek be. Továbbá bebizonyosodott, hogy sok nő
képes a többszörös orgazmusokre is. Megállapításaik szerint a szexuális
reagálás ciklusa mindkét nemnél négy szakaszból áll: 1. izgalombe jövés, 2.
platófázis, 3. orgazmus és 4. elernyedés.
Kutatási eredményeikről két könyvben számoltak be: a “Human
Sexual Respons” (Emberi szexuális reagálás) (1966) és
a “Human Sexual Inadequacy” (Emberi szexuális zavarok)
(1970) című könyvekben. Mindkettőt több, mint 30 nyelvre lefordították
és kiadták. (Sajnos, magyarul még nem jelent meg egyik sem.) Az emberi szexuális funkciózavarok egészen újszerű kezelését ismertető
kötet az alábbi fejezetekre tagolódik:
1. A terápia
alapfogalmai
2. A terápia
folyamata
3. A korai
magömlés esete
4. Ejakulációs
inkompetencia
5. Elsődleges
impotencia
6. Másodlagos
impotencia
7. Az
impotencia kezelése
8.
Orgazmus-zavarok
9. Vaginizmus
10. Diszpareunia
11. Az
orgazmus-zavarok kezelése
12. Az idősödő
férfiak szexuális funkciózavarai
13. Az idősödő nők
szexuális funkciózavarai
14. A kutatási
program statisztikája
15. Kezelési hibák
A kötetet 54
oldalas bibliográfia zárja.
Szakmai
körökben igen nagy visszhangot keltett a könyv megjelenése és az új szemlélet
(amelybe a kezelési hibák elismerése és tanulságaik levonása is belefért).
Mindez jó indulási alapot teremtett ahhoz, hogy a modern szexuálterápia
világszerte elterjedjen és továbbfejlődjön az emúlt évtizedekben. Maga Masters
is tovább javította az eredeti koncepciót, miközben 1990-ig együtt dolgozott
Johnsonnal.
így pl. belátta, hogy „impotencia” helyett pontosabb az „erekciózavarok”
fogalma stb. Tartalmilag azonban minden lényeges megállapításuk időtállónak
bizonyult.
Rögtön az
első fejezetben hangsúlyozzák például, hogy a szexuális funkciózavarok mindig
párkapcsolatban manifesztálódnak, s épp ezért kezelésükhöz nem egyéni terápiára,
hanem párterápiára van szükség. De ugyanezért lehetőleg a terapeuták is
páros teamet alkossanak, aminek több előnye van. A két ko-terapeuta könnyebben
szót ért a pár vele azonos nemű tagjával. Ha négyesben (kerekasztal-szerűen)
tárgyalnak egymással, az egyik terapeuta időnként csak figyel, de rendszeresen
bekapcsolódik és elmondja észrevételeit. Szükség esetén külön megbeszéléseket
is tartanak a kezelendő pár tagjaival. Az anamnézis és az explorációk célja a
problémák pontos diagnosztizálása, s ennek révém mintegy tükröt tartani a
párnak, vagyis felismertetni velük a funkciózavar lényegét és okait.
Ennek során
természetesen figyelembe kell venni az esetleges organikus okokat, és
gondoskodni kell azok hatékony kezeléséről, mielőtt a tulajdonképpeni párterápia
megkezdődhetne. Fontos, hogy az utóbbira is elegendő idő álljon rendelkezésre;
ezért arra törekedtek, hogy a pár legalább két hetet szánjon a terapeuták
irányításával az új, szexuális viselkedésmódok kialakítására, az ún. érzéki
fókusz (sensate focus) gyakorlatokra (amelyek ma már a korszerű
szexuálterápia világszerte alkalmazott részei) E weblap más oldalain ennek néhány vonatkozása körvonalazódik.
A szexológia modern „klasszikusai”:
Money, John. (1986). Lovemaps: Clinical Concepts of
Sexual/Erotic Health and Pathology, Paraphilia, and Gender Transposition in
Childhood, Adolescence, and Maturity. New York: Irvington
Money, John. (1999). The Lovemap Guidebook: A Definitive
Statement. Continuum.
Gagnon, J., and W. Simon, Sexual Conduct: The Social Sources of
Human Sexuality. Aldine, 1973.
Bullough, Vern L.:
Science in the Bedroom
Guyon, René:
Human Rights and the Denial of
Sexual Freedom
E. Berscheid, and E. Hatfield Walster:
Interpersonal Attraction
Hatfield, E., and Rapson, R.L.:
Love, Sex, and Intimacy
Hatfield, E., and Sprecher, S.:
Mirror, Mirror...
Reiss, Ira L.,
The Social Context of
Premarital Sexual Permissiveness
Reiss, Ira L.,
Journey Into Sexuality - An
Exploratory Voyage
Reiss, Ira L.,
An End to Shame
Enciclopediák és más, jelentős művek:
- Haeberle,Erwin J., Bullough, Vern L. and Bonnie Bullough, eds.:
Human Sexuality: An
Encyclopedia
- Francoeur, Robert T., ed.:
International Encyclopedia of
Sexuality
- Janssen, D. F.:
Growing Up Sexually (A
four-part survey of anthropological literature)
- William L. Maurice:
Sexual Medicine in Primary Care
-
- Haeberle, E.J.:
The Sex Atlas
(also available in
German,
Hungarian
and
Turkish)
Neves magyar képviselői:
Ferenczy
Sándor : Katasztrófák a nemi műlödés fejlődésében (1924,
németül)
Nemes-Nagy Zoltán: Szexuális
neurózisok (1930 körül)
Fűst Milán:
Szexuál-lélektani elmélkedések (1930-as kvek)
Hirschler Inre: A nők
védelmében (1957)
Csiky Ottó: A modern
házasság problémái (1965)
Buda Béla: A szexualitás
modern elmélete (1972)
Szilágyi Vilmos: Bevezetés a
szexuálpedagógiába (1973)