2000/ 4 Német irányelvek a szexuális neveléshez
Német irányelvek a szexuális neveléshez
A német Egészségügyi Felvilágosítás Központja 1994-ben kiadta a tartományokkal egyeztetett irányelveket az intézményes szexuális neveléshez. Ők ugyan akkor még “felvilágosításról” beszéltek, de hangsúlyozták, hogy ez nemcsak információnyujtást jelent a biológiai tényekről és a fogamzásgátlás módjáról, hanem annál lényegesen többet:
motíválást és készségfejlesztést is -- vagyis nevelést.Az irányelvek nyolc rövid fejezetből állnak. Az első az alapelveket és a kiindulási helyzetet foglalja össze. Megállapítja, hogy a szexualitás az életmód fontos eleme, amit különbözőképpen lehet átélni, mert különböző normák és értékrendek hálózatába ágyazódik. Ezeket figyelembe kell venni, s úgy alakítani, hogy
az egészséges életmódot lehetővé tegyék. A kielégítő nemi életet ezért az egészség integráns részének kell tekinteni, igy az egészségnevelés fontos feladatának, amiről nyiltan kell beszélni.Ez utóbbi sokak számára még nehéz és tájékozottságuk is hiányos. E
nnek ellenére az iskolák sem foglalkoznak vele a kellő mértékben, a szülők pedig még kevésbé. Holott az AIDS és egyéb, nemi úton terjedő betegségek megelőzése nem lehet sikeres szexuális felvilágosítás és nevelés nélkül. A második fejezet a törvény által előírt feladatokat ismerteti. A német törvényhozás ugyanis 1992-ben elrendelte, hogy az Egészségügyi Felvilágosítás Központja dolgozza ki a szexuális felvilágosítás irányelveit minden korosztály vonatkozásában, s az ezzel kapcsolatos tananyagot ingyenesen bocsássa az iskolák és más nevelő intézmények részére. A német alkotmánybíróság kiegészítő kommentárjai (1993) szerint a törvény végrehajtása megkívánja szexuális tanácsadók kiképzését is.A harmadik fejezet a
célkitűzéseket ismerteti. Itt hangsúlyozzák, hogy olyan társadalmi klímát kell teremteni, amely elfogadja a különböző szexuális beállítottságokat, ezek nyilt megvitatását, és támogatja az átfogó szexuális nevelést. Ebben a szakemberek együttműködésére van szükség. A nevelés három fő vonala:Az irányelvek további részei megnevezik az iskolai szexuális nevelés kooperációs partnereiként a nevelési tanácsadókat, a különböző intézményeket és egyesületeket. Célpopulációként pedig a gyermekek és fiatalok mellett a szülőket és nevelőket, sőt, a nyomtatott és audiovizuális médiát is.
Hét fő témakört sorolnak fel: a már említetteken kívül ezek között van a szexuális visszaélések és erőszak megelőzése, az üzleti szex és a pornográfia témája is. Végül az eszközök és módszerek kapcsán a médián kívül megemlítik a beszélgetést és a vitát, a különböző segédeszközöket (pl. illusztrációk, filmek stb.) és a szakirányú továbbképzés lehetőségeit.
(Mindez egybecseng a Szexológiai Szemle Vezérfonal az intézményes szexuális neveléshez
témájú különszámának tartalmával, amely a szerkesztőnél kapható.)